2008. november 19.-én az Orosz Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának Vezetői Értekezlete jóváhagyta az OF Élelmezésbiztonsági Doktrínájának tervezetét.
A napokban nyomtatott formában is napvilágot látott doktrína tervezet húsz oldalon részletezi az elképzeléseket.
Az általános bevezetőben a doktrína céljait és feladatait határozza meg: fizikai és közgazdasági hozzáférhetőség az élelmiszerekhez, állami garancia az élelmiszerek minőségére, és az élelmezésbiztonságot veszélyeztető belső és külső veszélyek elhárítása.
Ezt követően fogalom meghatározásokat sorol fel, ahol egyebek mellett olyan kifejezések is definiálásra kerültek, mint agfláció (agrár-infláció), komponens kritériumok (fehérje, zsír, szénhidrát és vitamin napi szükséglet) élelmezésbiztonsági függetlenség, stb.
Ezután részletes elemzés taglalja a jelenlegi oroszországi élelmiszerhelyzetet, ahol a már sokat emlegetett súlyos importfüggőség kerül kihangsúlyozásra. Itt is rögzítésre került az a már ismert adat, hogy az optimális importarányt (20%) további 15 százalékkal haladja meg a jelenlegi beszállítások részesedése, ami a nagyvárosokban egész kritikus értéket, 50-70%-ot is elér.
Az import növekedésének ellenére a lakosság alapvető élelmiszerekből történő fogyasztása lényegesen kisebb a javasolt normatíváknál. Az egészségügyi előírásoknak megfelelő mértéknek csak 68%-át húsból és hústermékből, 61%-át tej és tejtermékből, 88%-át tojásból, 56%-át halból és haltermékekből, 76%-át zöldségekből, valamint 72%-át gyümölcsökből. Ugyanakkor a cukor, burgonya és kenyérfogyasztás meghaladja az egészséges mértéket. Ez a torzulás a gazdag és szegény néprétegek között még inkább szembeütköző, a két társadalmi réteg között a fogyasztás aránya egyre távolodik egymástól. A szerényebb anyagi javakkal rendelkezők a jómódúakhoz képest 2,2-szer kevesebb zöldséget és halat esznek, ez az arány a gyümölcsöknél már 3,9-szeres, a hús- és hústermékeknél 2,5-szeres, a tej-és tejtermékeknél 2,1-szeres és a tojásfogyasztásban 1,7-szeres.
Ez a fejezet említést tesz arról is, hogy az orosz mezőgazdaság szubszcídiója (amelynek további csökkentését erőltetik a nyugati partnerek) 2,7-szer múlja alul az amerikait és 5,4-szer kevesebb, mint az EU támogatása.
A következő fejezet az élelmezésbiztonság kritériumait és mutatóit sorolja fel, elsőként a fogyasztás oldaláról megközelítve. Itt a fiziológiai követelmények kielégítése, az élelmiszer minőségének biztosításán túl három energetikai szintet határoztak meg. Optimális: 2500-350 kcal, nem elegendő: 1500-2500 kcal és kritikus: kevesebb, mint 1500 kcal/fő/nap.
Ugyanitt határozza meg az élelmezésbiztonság küszöbértékeit is az önellátottság szerint, az arány akkor jó, ha gabonából 90%, cukorból 80%, étolajból 80%, hús-és hústermékből 85%, tej-és tejtermékekből 90%, valamint hal- és haltermékekből 80% a hazai termelés az összfogyasztásnak.
A következő rész részletesen felsorolja az élelmezésbiztonságot fenyegető tényezőket, makro-közgazdasági, természeti, technikai-technológiai, szociális, kereskedelem gazdasági és politikai rizikófaktorok.
A következő fejezet már a fejlesztés útját jelöli ki, 2020-ra alapvetően meg kell oldani az ország élelmezésbiztonságát. Ezek alapján a gabonatermelésnek el kell érnie a 120-125 millió tonnás nagyságrendet, cukorrépából 36 millió tonnát, napraforgóból 7,5 millió tonnát kell termelni, a baromfi-, marhahústermelésnek 8,6 millió tonnás, míg a tejtermelésből 41 millió tonnás szintre kell jutni.
Ezek révén az importaránynak drasztikusan le kell csökkennie, a hús-és hústerméknél a 2007-es 34%-ról 2020-ra 12%-ra, tej-és tejtermékeknél 17%-ról 12%-ra, míg a cukornál 39%-ról 20%-ra. Ugyanezen időszakban a halkitermelést 3,4 millió tonnáról 6,6 millió tonnára kell növelni.
Az utolsó része a doktrína tervezetnek a mindehhez megteendő intézkedéseket, létrehozandó jogszabályokat és az ehhez szükséges forrásokat, infrastruktúrát határozza meg.
Az elkövetkező hetekben az anyag intenzív vita tárgya lesz (november 28-án az orosz kormány agráripari komplexummal foglalkozó bizottsága tárgyalja), mert Dimitrij Medvegyev elnök a Doktrínát még az idén decemberben alá akarja írni, és januárban el kell kezdeni az abban meghatározott feladatok végrehajtását.
AGROLINE
