Fekete dinnye a piacon

A kofák beintettek a dinnyetermesztőknek. Jó húsz százalékkal olcsóbban mérik a gyümölcsöt, mint amennyit a piacozó őstermelők szeretnének elérni.

Gyalázatosan nyitott a dinynyeszezon – így kezdi a diskurzust szinte valahány termesztő Kecskemét, Nagykőrös környékén. Hiába kezdődött a szüret a szokásosnál egy-két héttel hamarabb, semmi hasznuk nem volt belőle. Portékájuk ráfutott a még mindig piacon lévő görög- és spanyolországi importra. Annál is nagyobb a baj – mondják –, hogy ezen a nyáron szinte elözönlötték a piacaikat a nepperek.

– Mindig nyomasztott bennünket a feketekereskedelem, de idén minden képzeletet felülmúl a garázdálkodás. A mi tapasztalásunk szerint legalább 20-25 százalékkal olcsóbb most a dinnye annál az árszintnél, amit szabályos őstermelői tevékenység során realizálni kell, hogy valami nyereség is maradjon. Évek óta minden nyár végén azt mondtuk a családban, hogy abbahagyjuk, de csak mondtuk, mert amúgy nagyon szeretünk a dinnyével foglalkozni. Most viszont nagyon úgy néz ki, nem lesz tovább. A minőségi intenzív termesztés végképp nem éri meg, ott tartunk már, hogy a sárgadinnye pici vetőmagja közel 50 forint, a múlt hónapban csak az öntözésért a villanyszámla 47 ezer forintra rúgott. Pedig mi még könnyebben létezünk, van főállásom, a dinnye csak jövedelem-kiegészítés – sorolta Fábián Ferenc szentkirályi őstermelő a nagykőrösi piactéren. Szomszédja, Molnár Lajosné tél végén húsz hektár dinnyét képzelt el a nagyerdei csemetesorokba, de csak hét és felet ültettek be. Nem is bánják.

– Lehetetlen volna győzni akkora darabot, a dinnye ugyan nem „iszákos”, de olyan szárazság volt, hogy lajtos kocsiból öntöztük. Most meg azon fő a fejünk, hogy adjuk el a termést. Tizenhat árust számoltam meg a piactéren meg a városközpontban, egyik sem termesztő és rá mernék fogadni, hogy feketéznek.

Az utóbbi sejtést igazolandó Fábián úr gyors fejszámolásba kezd: – Aki egy hektáron mondjuk, az átlagos harminc tonnát hozza görögdinnyéből, és kilónként negyvenért adja, csak a költségei térülnek meg. Feltéve, hogy helyből adja el. Persze, több tíz, vagy száz hektáron kedvezőbbek lehetnek a fajlagos költségek, kisebb a termelői ár, megéri mondjuk Békésből Kőrösre fuvarozni, különösen annak, aki feketén adja el. Bennünket épp az ilyenek hoznak hátrányba, olcsóbbak tudnak lenni, mert sem adót, sem semmilyen közterhet nem fizetnek.

Vajon minden dinnyeárus fekete, akikről az őstermelők azt gondolják?
– Tudunk vaskereskedőről, meg függönyárusról, hasonló iparcikkesekről, akik most dinnyével is kiegészítik a kínálatot. Megtehetik, amennyiben a vállalkozói engedélyük feljogosítja arra őket. Munkatársaim és a közterület-felügyelők folyton ellenőrzik az új árusokat, de a neppereket elég nehéz kiszűrni. Bárki válthat őstermelőit, aki termőfölddel rendelkezik s az igazolványába minden termény feltüntethető, amit csak akar. Ám, hogy termeszti-e azt, amit a pultra tesz, vagy vette valahol, nem tudjuk a portáján ellenőrizni, arra az adóhivatalnak van jogosítványa – tájékoztatatott Vozárné Ragó Ildikó, a nagykőrösi városháza főtanácsosa.

Fábián Ferenc szerint nem csak az árusok lehetnek feketék, hanem a dinnye is. – Felénk a földet nem lehet őrizetlenül hagyni, mert másként ellopják a termést. Szentkirály fölött a kécskei sarokban negyven mázsát téptek le nem régen egy éjszaka, arrább másfél hektárt díboltak le a zsiványok. Az ilyen lopásból származó olcsón árult tételek könnyen agyonvágnak egy-két hetipiacunkat. A hatóságok részéről jobban utána kéne járni a portéka származásának is, ne csak a tisztességes termelőt molesztálják a piactéren, ha épp nincs kézmosó flakon az utánfutójára akasztva.


AGROLINE