Kevesebb zsírt és cukrot vásárolunk

A háztartások élelmiszerkiadásán belül megváltozott a termékszerkezet: bár a zöldség- és gyümölcsfogyasztás továbbra sem magas, csökkent a zsír- és cukorfogyasztás - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.

A háztartásstatisztika adatai szerint 2007-ben zöldségekre és gyümölcsökre az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások mintegy 14 százalékát fordították, a zöldségfélékre 7,8 százalékát, gyümölcsökre 6,4 százalékát. A kiadvány szerint bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényeinek megfelelően az idényszerűség a fogyasztásban mérséklődött, ma is elmondható, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az év során nem egyenletesen oszlik el.

Mind a friss zöldségek, mind a friss gyümölcsök fogyasztásában kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.

A legfelső és legalsó jövedelmi tized zöldség- és különösen gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található - állapítja meg a statisztikai hivatal.

Míg 2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség 2,1-szeres volt, addig zöldségekre átlagosan 2,6-szer, gyümölcsökre pedig négyszer annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.

A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcskiadása átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerekre fordított kiadásuk 1,4-szer. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az elmúlt években.

Regionális szempontból nézve a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, az egy főre jutó érték a Közép-magyarországi régióban, Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön volt átlag feletti. Ezen belül a zöldségfogyasztás Közép-Magyarországon kiemelkedő, az átlagos érték 114 százaléka, Dél-Alföldön az átlag közelében, a többi régióban pedig az alatt volt.

AGROLINE