Címlap

Bejelentkezés


Keletről kap segítséget a húsipar

Rovat(ok):

A tejesek sorsára juthatnak a sertéstartók

Visszaállított orosz húsexport, hatalmas román sertésfelvásárlások - látszólag prosperál a magyar húsipar, ám az állomány vészesen fogy, a cégek sorra rendülnek meg.

A keleti piacokon születő döntések tartják mozgásban manapság a magyar húsipart. Tegnapi hír szerint Oroszország feloldotta a magyar húsfeldolgozók exportjának ideiglenes korlátozását. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy a döntés a Kométa és a Pick hús-, valamint a Hungerit és a Hollabaromfi baromfifeldolgozót érinti. Az oroszok múlt héten adtak ígéretet arra, hogy a felügyelet napokon belül hivatalosan engedélyezi az export felújítását, amelyet Moszkva közel egy éve léptetett életbe. A szóban forgó cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértéket meghaladó mérgező anyagokat találtak.

A román piac eddig is nyitva állt, sőt, egyre nagyobb részt hasít ki magának a magyar sertésexportból. Rengeteg élősertést visznek Romániába, ahol egy amerikai cég hatalmas feldolgozókat épített. Sákán Antal, a Magyar Sertéstermelők Szövetségének elnöke szerint nem tudni, mennyi disznót visznek ki, "számolatlanul viszik az állatokat". Az év végéig ugyanis minden állat után 70 eurós támogatást kapnak a román gazdák.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke attól tart, a sertéságazat úgy, jár, ahogy a tejesek az olasz vevőkkel. Emlékezetes, hogy a másfél évig az olaszok igen jó, literenkénti 100 forint feletti áron vásárolták a magyar tejet. Erre sok tehenész felmondta a hazai feldolgozókkal a szerződést, hogy Olaszországba vihesse az áruját. Közben a hazai feldolgozók elvesztették a piacaikat, amelyet nem is sikerült visszaszerezniük. Aztán nagyot fordult a világ, az olaszoknak már nincs szükségük a magyar tejre, míg a hazai feldolgozók - piac hiányában - már csak 55 forintot fizetnek a tejért, emiatt tehenészetek mennek tönkre.

A hazai sertéstartást azonban a hirtelen támadt román kereslet sem tudja kihúzni a kátyúból. Az ólakban már csak hárommillió sertés röfög, miközben a nyolcvanas években számuk megközelítette a 9-10 milliót. Egy darabig nem is lesz több sertés - állítja Sákán Antal -, mert a kisebb termelők a magas tartási költségek miatt már régen felhagytak az állattartással, a nagyobbak pedig éppen egy beruházási kampány elején állnak. Az elkövetkező 2-3 évben uniós támogatással építkeznek, erre az időre pedig be kell zárni a telepek egy részét. Növeli a sertéstartók kiadásait, hogy jövedelmet nem termelő, ám a fennmaradás miatt elengedhetetlen környezetvédelmi beruházásokra további százmilliárdokat fordítaniuk. A beruházáshoz 40-75 százalékos uniós támogatás vehető igénybe. Soproni Horváth Lajostól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivőjétől megtudtuk, hogy mintegy 80 milliárd forintos támogatási igénnyel csaknem ezer telep jelentkezett a trágya elhelyezési gondjai megoldására. A nyertesek eddig 22 milliárd forintot vehettek fel. Egy másik jelentős tétel a korszerűsítés, erre 1100 telepen vállalkoztak és a kért 131 milliárd forintból már 25 milliárdot kézhez kaptak.

Három nagy hullám rendezte át a hazai húságazatot. Két évtizede, a keleti piac elvesztése után a megyei vállalatok közül jó néhány fejezte be termelését, majd a privatizáció ismét átrendezte a vállalati listát. Később koncentrálódtak az üzemek, befektetőként megjelentek a bankok, de a pénzügyi befektetők távozása az ágazatból újabb bezárásokat hozott. Az uniós csatlakozás előtt pedig mintegy hatvan üzem döntött úgy, hogy az EU-s szabályok szerint nem kíván feldolgozással foglalkozni.

A Pick csoport mellett más húsbirodalom kiépítésével is próbálkoztak a magyar piacon a cégek, de ez a Terimpexnek, a Hungarian Capital Fundnak, és a R-KO-N Kft-nek sem sikerült. Jelenleg a prosperáló kisebb feldolgozók mellett a Csányi Sándor bankár kezében lévő Pick csoport és az egykor a Román Gyula tulajdonában lévő Debrecen Hús Csoport új tulajdonosa, a szlovák Penta kockázati tőkebefektetési társaság képviseli a nagyobb feldolgozókat. Román Gyula új vállalkozásba fogott: a Kapuvári Bacon Kft. többségi tulajdonosaként az egykori Ringa kapuvári üzemében új berendezésekkel a jövő héten fejezi be a próbaüzemet. Évi 4000 tonna bacont szándékoznak a hazai, orosz és brit piacra szállítani.


NÉPSZABADSÁG