Szerdától a józan ész végre érvényesül a közös agrárpolitika egyik területén. Ez már önmagában is hírértékű, mert az uniós agrárszabályozásban gyakori, hogy a termelői érdekek győzedelmeskednek a fogyasztók érdekei felett. Július 1-jétől azonban a nagy termelők tiltakozása dacára megszűnik a közösségi szintű marketingszabvány 26 zöldség- és gyümölcsféleség esetében.
Az EU a nyolcvanas évek óta szabályozta – néha nevetséges részletességgel –, milyen fizikai jellemzőik legyenek a kereskedelmi forgalomba kerülő zöldségeknek és gyümölcsöknek. Az euroszkeptikusok joggal gúnyolódtak az olyasféle leírásokon, miszerint például az első osztályú körtének legalább 55 milliméter magasnak kell lennie, a sárgarépa hegye nem ágazhat el kétfelé, az uborkában pedig 10 centiméterenként legfeljebb 10 milliméternyi görbület tolerálható.
Mariann Fischer Boel agrárbiztos nagy sikernek tarthatja, hogy néhány nagy agrártermelő tagállam – például Francia-, Olasz-, Spanyol-, Görög- vagy Magyarország – tiltakozása dacára keresztül tudta vinni a liberalizációt, amely így is csak részleges lehet: tíz termék esetében (például az almánál, a citrusféléknél, az őszibaracknál, a paradicsomnál és az epernél) csak akkor lehet az eddigi szabványtól eltérő alakú termékeket forgalomba hozni, ha az adott tagállam így dönt és világosan megjelöli, hogy nem első, de még csak nem is másodosztályú áruról van szó.
VILÁG GAZDASÁG
