Törvényt raknak az élelmiszerkódexre

Jogosítványokat kap az agrárminiszter, kihúzzák a szőnyeget a versenyhivatal alól

Teljes parlamenti támogatással benyújtották a tisztességes élelmiszer-kereskedelemről szóló törvényjavaslatot egy másikkal karöltve. Az indítványok kemény eszközöket adnának az agrárminiszter kezébe. Az eddig az élelmiszer-etikai kódex bevezetésén vacilláló kereskedők máris tiltakoznak. A törvényjavaslat a versenyhivatal jogait súlyosan korlátozná, az agrárminisztertől függne, hogy élelmiszer-piaci ügyekben mikor indíthat eljárást a versenyfelügyelet.

Teljes politikai támogatással kerülhet a nyári ülésszak utolsó, hétfői ülése elé az a két törvényjavaslat, amely az élelmiszer-kereskedelem tisztaságát szolgálná, és megakadályozná a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen magatartást - mondta Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. A javaslatot benyújtó Herbály Imre (MSZP), Font Sándor, Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Karsai Péter (MDF) a házbizottságtól kérik a gyorsított eljárásba vételt. Ha ez megtörténik, akkor a hétfői ülésen a módosító javaslatok tárgyalását és a végszavazást is megtarthatják. Font Sándor szerint ezzel többéves adósságát számolja fel a magyar törvényhozás, hiszen eddig a beszállítók kiszolgáltatott helyzetben voltak a kereskedőkkel szemben.

A törvényjavaslatok tételesen megfogalmazzák, mi minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, és az ez ellen vétők milyen szankciókra számíthatnak. Ha a törvényjavaslatokat a parlament megszavazza, a hazai kis- és nagytermelők, valamint a feldolgozók a nagyobb beszállítókkal szemben is versenypozícióba kerülhetnek az élelmiszeráruházláncok polcain - mondta Font Sándor. A képviselő véleménye szerint részben a törvény révén megoldható lehet a tejár kérdése, ami miatt egész Európában tüntetnek. Emellett annak veszélye is csökkenhet, hogy értékesítési csatorna hiánya miatt menjenek tönkre gyümölcstermelők, miközben a felvásárlási ár három-négyszereséért lehet csak szezonális terméket vásárolni a piacokon. A megkérdezett agrárjogászok véleménye szerint a versenytörvény eddig nem vette figyelembe a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek előállításának különleges körülményeit.

A módosításokkal az agrárminiszter hatásköre is változna az olyan kiemelt termékpályák esetében, amelyeket az élelmiszer-etikai kódex érint. Eleve az ő aláírása szentesíti az etikai kódexet, és az ebben szabályzott élelmiszer-ipari ágazatokban csak az ő kezdeményezésére indulhatna versenyfelügyeleti eljárás kartellügyben.

A mérlegelési lehetőségek sora a versenytörvényhez képest bővül, hiszen eddig piaci szempontokat vettek figyelembe, a remélt változtatásokkal viszont a szociális hatásokra is tekintettel lehetnek egy ilyen eljárás megindításakor. Például, ha a dinnyeszezon elején az egyik áruházlánc árletörő akciót hirdet, amellyel hetekre megzavarja a piacot - erre tavaly volt példa -, s ezzel veszélyezteti a dinnyetermelők megélhetését, a miniszter már ezen az alapon is kezdeményezheti a versenyjogi eljárást.

Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlsztési Minisztérum szóvivője elmondta, hogy a szerdán az élelmiszerkódex tárgyalásának újabb fordulóját tartották. Ezen az Országos Kereskedelmi Szövetség kivételével az összes többi aláíró fél részt vett. Sirman Ferenc szakállamtitkár tájékoztatta a szakembereket a legújabb fejleményekről. Információink szerint a jövő kedden, az esetleges parlamenti végszavazás után újra összeülnek, hogy döntsenek az élelmiszerkódexről, amelynek az eredeti tervek szerint július elsején életbe kellene lépnie.

Most úgy látszik, hogy a tervezett hatálybalépés közeledtével elmélyülni látszik a kereskedők és a földművelésügyi tárca közötti konfliktus. Hiába tudta a tárca - több év küzdelem után - a hazai kereskedőket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) is aláíratni a közös élelmiszer- termékpálya-kódexet, annak egyes pontjait nemrég jogilag aggályosnak találta a Gazdasági Versenyhivatal. A kereskedők erre hivatkozva az eljárás végéig felfüggesztették volna a kódex alkalmazását. Egyelőre bizonytalan, kik és milyen formában fogják bevezetni az etikai kódexet - az aláírók között van, aki csak a teljes változatot hajlandó elfogadni, míg mások kihagynák a GVH által vitatott pontokat.

A hírek szerint a kódex kilenc aláírója július elseje előtt egy-két nappal egyeztetett volna a hatálybalépésről, azonban a kereskedők a képviselők által kedden benyújtott törvényjavaslatok mögött az FVM nyomásgyakorlását látják, így az OKSZ egyenesen Sirman Ferenc FVM-szakállamtitkárnak címezte szerdai levelét. Az OKSZ szerint a tárca súlyos felelőssége, hogy - ígéretei ellenére - az etikai kódex ügyében nem egyeztetett a versenyhivatallal, ahogy szerintük Gráf József miniszter azt is több alkalommal megígérte: a kódex elfogadása esetén nem kezdeményezik, hogy a kérdéskört törvényben szabályozzák.

A benyújtók akár arra is hivatkozhatnak, hogy a törvényjavaslatoknak nincs közvetlenül közük a kódexhez, legalábbis viszonylag kevés a két dokumentum között az átfedés. Sőt a javaslat számos pontja részben vagy teljesen megtalálható a hatályos kereskedelmi törvényben. Ott is szerepel az egyoldalúan előnyös feltételek kikötésének, illetve a forgalmazáshoz kötődő marketing-, polcszervizköltségek a termék árához képest aránytalan - a javaslat szerint 3 százaléknál nagyobb - tilalma a beszállítói szerződésekben. Más kérdés, hogy a javaslatból hiányzik a kereskedelmi törvényből ismert jelentős piaci erő fogalma, így az erejükkel visszaélő láncokat megregulázni szándékozó törvény elvileg a sarki közértesre is vonatkozik.

Nagyon keménynek tűnik, hogy a javaslat 5-15 százalékos büntetést írna elő a bűnösnek talált kereskedőláncokra: mivel a 15 vezető kereskedő mindegyikének forgalma meghaladja a 40 milliárd forintot, a bírság kétmilliárd forintról indul. Bár jóval kisebb tétel, ám az utólagos visszatérítések 3 százalékban történő meghatározása is az ellenkező hatást érheti el, vagyis a hazai termékek aránya csökkenhet, mivel a láncok vélhetően az import- árukat részesítik majd előnyben - legalábbis Hackl Mónika, a Tesco szóvivője szerint. Vámos György az OKSZ főtitkára úgy véli: ahogy a kódex esetében, a törvényjavaslatokat illetően is az érezhető: a nagy, multinacionális élelmiszergyártók érdekeit szolgálja. A főtitkár arra is felhívja a figyelmet: míg a most benyújtott javaslatok ízekre szedik a kereskedő és a beszállító viszonyrendszerét, addig elsiklanak a mezőgazdasági kistermelők és a felvásárlók, illetve élelmiszer-feldolgozók kapcsolatán.

Amennyiben igaz a kereskedők véleménye arról, hogy az FVM-nek köze van a két javaslathoz, a tárca újabb frontot nyit - ezúttal a GVH-val szemben. A javaslatot beterjesztő képviselők gyakorlatilag kivennék a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezéből a pálcát az élelmiszer-termékpályához tartozó vállalkozások kartellgyanús ügyeiben. Versenyfelügyeleti eljárás ugyanis kizárólag a mindenkori agrárminiszter bejelentésére indulhatna, aki szabadon dönthet arról, hogy a hatályos versenytörvény alapján versenykorlátozónak tekinthető esetekben a piackorlátozó cselekvésből származó gazdasági és társadalmi előny meghaladja-e a korlátozásból fakadó hátrányokat.

A javaslat szintén az agrárminiszter beleegyezéséhez kötné az idesorolható ügyekben indult versenyfelügyeleti eljárások folytatását, illetve a bírságok kiszabását - félreérthetetlenül az élelmiszerkódexszel szemben májusban indult GVH-eljárásra utalva.

Mihálovits András, a GVH szóvivője ezzel szemben leszögezte: uniós jogszabályok egyértelműen tiltják, hogy a helyi törvényhozás jogosítványokat vonhasson el a versenyhatóságoktól. Annál inkább, mivel a törvényjavaslat által a versenytörvény felülírni kívánt paszszusai lényegében megegyeznek az uniós jogszabályokkal, így például az élelmiszertermékpálya-kódex kifogásolt pontjai nemcsak a hazai versenytörvényt, hanem az uniós közösségi jogot is sérthetik.


NÉPSZABADSÁG