Európa nem ismeri a magyar meggyet?

Már a szezon elején igen nyomott, ötven-hatvan forintos kilogrammonkénti áron veszik át a termelőktől a meggyet a felvásárlók. A következő hetekben az ár valószínűleg tovább csökken.

Az aszályos idő ellenére jó termés ígérkezik: a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) adatai szerint a tavalyi rekordévhez hasonlóan az idén is 74 tonna körül alakul a meggytermés. Európa-szerte roskadoznak a fák a gyümölcstől, 370 ezer tonna kerül hamarosan a közös piacra. A FruitVeB vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy a magyar meggy piaci pozíciói megőrizhetők legyenek az Európai Unióban.

"A magyar meggy kiváló minőségű és különlegesen jó ízű gyümölcs, még sincs renoméja Európában" – mondta lapunknak Lux Róbert, a FruitVeB alelnöke. A szakember szerint a német feldolgozócégek kompótos üvegeinek címkéjén már német nyersanyagként szerepel a magyar termény.

További gond, hogy a meggy nem szerepel az uniós statisztikai szisztémában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy más gyümölcsfajtákkal ellentétben nem készülnek felmérések és statisztikák a termésről. Brüsszeli kötelezettség hiányában a magyar Központi Statisztikai Hivatal sem készít felméréseket, így hazánkban minden évben csak becsülni lehet a termést. A termelők és a feldolgozók nehezebben jutnak piaci információkhoz, lehetetlen előre megsaccolni, hogy mennyi meggyet tudnak értékesíteni. "A régi tagállamoknak nem volt fontos a gyümölcs, de az újonnan csatlakozóknak, főként a magyar és a lengyel termelőknek létérdekük, hogy a meggy felkerüljön az unió statisztikai listájára" – hangsúlyozta Lux.

A magyar meggy versenyképességét javítaná, ha az ezredfordulón átalakították volna az ültetvények szerkezetét. "Az öreg gyümölcsösöket ki kell vágni, és a helyükre olyan fajtákat kell telepíteni, amelyek keresettek a piacon. Egy 2001-es felmérés szerint a telepítés sok helyen megvalósult, de mintegy négyezer hektáron nem vágták ki az öreg fákat a négy-hat évvel ezelőtti magas felvásárlási árak miatt" – mondta az alelnök. Szerinte a feldolgozóknak is segítségre van szükségük a korszerű és költségkímélő technikai beruházásokhoz. Más ágazatokkal együtt harmincmilliárd forintos garanciaalap áll a feldolgozók rendelkezésére.

A termelőknek további könnyítést jelentene, ha az alkalmi munkavállalói könyvet életszerűbbé tennék, hogy meggyszüret idején könnyebben és gyorsabban lehessen munkavállalókat alkalmazni.

Lux szerint mindennapi eset, hogy kétszáz-kétszázötven tagú meggyszedő brigád mellett öt-hat embert csak azért alkalmaznak a termelők, hogy az alkalmi munkavállalói könyvet hitelesítsék. "Így is gyakran kapnak büntetést, mivel a jogszabályok szerint addig nem kezdhetik el a munkát, amíg nincs lepecsételve és okmánybélyeggel ellátva a füzet. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy csak este kezdhetnének neki a szüretelők a munkának" – mondta az alelnök.

A magyar termelés a piacon versenyhátrányba került az elmaradt fejlesztések következtében, ezért alacsony termésátlag mellett magas önköltséggel dolgoznak a termelők. A FruitVeB szerint a piacon jobban eladható, új, korábbi érésű és nagy gyümölcsméretű fajtákra kell a jövőben koncentrálni. Hazánknak még mindig Németország, Hollandia és a skandináv országok a legnagyobb felvevőpiacai.
Ukrajnában és Oroszországban pedig egyre keresettebb a magyar gyümölcs, a térségbe irányuló exportnövekedést azonban hátráltatja a friss étkezési meggyexport hatósági bizonyítványainak elhúzódó egyeztetése az Európai Unió és az Orosz Föderáció között. Az alelnök szerint a hazai piacot sem szabad figyelmen kívül hagyni, emellett a frissen fagyasztott gyümölcs exportjának növelésében is jó lehetőségek vannak. "Magyarországon a kilencvenes évek közepén csupán öt százalék volt az a meggymennyiség, amelyet az üzletláncokban értékesítettek. Ma már a termés fele az áruházláncok polcairól kerül az asztalra" – mutatott rá az átalakuló fogyasztási szokásokra Lux, s hangsúlyozta: a marketing itthon is ráférne a gyümölcsre. A meggyből származó bevétel tavaly ötmilliárd forint volt.

"Az agrártárca a kisujját sem mozdítja"
Kormányzati segítséget kér a szabolcsi meggytermelőknek Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő. "Hiába a 2007-es fagykár, a 2008-as meggymizéria, valamint a térséget sújtó aszály és jégverés, az agrártárca a kisujját sem mozdítja a 4100 hektáron gazdálkodó szabolcsi meggytermesztők megsegítéséért" – hangsúlyozta a politikus. Kiemelte: az agrárkormánynak indítványoznia kell az Európai Unió által is megengedett növényvédelmi és a szállítást elősegítő támogatások odaítélését. "A meggypiaci zavarokat a kereskedők ügyeskedései gerjesztik, aminek eredményként busás haszonra tesznek szert, a meggytermelők viszont kénytelenek önköltség alatt, kilogrammonként ötven forint körüli áron adni a portékájukat. Ezért félő, hogy a veszteséges évek miatt a gazdálkodók felhagynak a termeléssel, így több ezer szabolcsi család sorsa pecsételődik meg" – mondta a fideszes képviselő.

AGROLINE