Zsarolásra készültek a multik?

Vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a jelentős erővel rendelkező áruházláncoknál. Azt akarják felderíteni, hogy valóban arra akarták-e kényszeríteni beszállítóikat, hogy július 1-től az 5 százaléknyi áfanövekedéssel azonos mértékben csökkentsék áraikat. Magyarán mondjanak le ők ennyi haszonról, míg a boltnak maradt volna a régi összeg.

A piaci jelzések és sajtóhírek alapján a GVH értesült arról, hogy a 2009. július 1-től bekövetkező ÁFA-emelés miatt várható forgalomcsökkenés mérséklése érdekében több kiskereskedelmi vállalkozás is árcsökkentési felhívással fordult a beszállítóihoz. Egyes láncok a felhívásaikban bizonyos termékeik „kilistázásával” fenyegetik azokat a beszállítókat, amelyeknél elmaradna az elvárt árengedményadás. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedőkre vonatkozó szabályai tiltják a nyomásgyakorlás bizonyos formáit, nem zárható ki, hogy egyes kereskedők törvénysértést követtek el.

A GVH 2009. június 17-én adatkérő levelekkel fordult a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi láncokhoz. A versenyhatóság azt szeretné megtudni, hogy a kereskedők milyen előkészületeket tettek a 2009. július 1. utáni ÁFA emelés miatt várható forgalomcsökkenés elkerülése, illetve mérséklése érdekében.

A GVH rendelkezésére álló információk szerint egyes jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők olyan felhívásokkal fordultak a beszállítóikhoz, amelyekben az ÁFA emelés mértékét elérő, vagy azt is meghaladó tartós, illetve időleges árcsökkentési elvárásokat fogalmaztak meg feléjük az adó emelkedése miatt várható forgalomcsökkenés elkerülése érdekében. A kereskedők bizonyos feltételek bekövetkezése esetén kilátásba helyezték egyes termékek forgalmazásának megszüntetését, azok „kilistázását”. A kereskedelmi törvény jelentős piaci erővel rendelkező kereskedőkre vonatkozó külön szabályai tiltják a beszállítókkal szembeni visszaélést. Ilyen visszaélésnek minősül többek között a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló terhek aránytalan áthárítása a beszállítóra, vagy a szerződés felbontásával való fenyegetés az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében.

A rendelkezésre álló információk alapján nem zárható ki, hogy egyes kereskedelmi láncok a kereskedelmi törvényben tiltott módon visszaélnek vevői erejükkel. Ennek valószínűsítéséhez, s a vizsgálati eljárás megindításához a tények pontosabb tisztázására van szükség. Emiatt keresi meg a GVH egyrészt magukat a kereskedőket, másrészt a beszállítók szövetségeit, de örömmel fogad bármely olyan további információt, adatot a beszállítóktól, vagy más érdekeltektől, amely a tények előzetes tisztázását segítheti.

A panasz tisztázásának folyamata még nem minősül versenyfelügyeleti eljárásnak, arra külön szabályok vonatkoznak. A GVH a panaszost és a bepanaszoltat egyaránt meghallgathatja, tőlük további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a versenyhatósághoz. A panaszokra vonatkozó eljárási szabályok alapján, a GVH-nak 30 napon belül kell döntenie a szükséges intézkedések megtételéről. Amennyiben a feltárt információk alapján valószínűsíthető a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megsértése, a versenyhatóság haladéktalanul megindítja az eljárást.


SZABAD FÖLD