Néhány éven belül kétszer is gazdát cserélhet a Borsodi

Június közepén jelentette be az Anheuser Busch-InBev, hogy eladja közép-kelet-európai sörgyárait, így többek között a Borsodi Sörgyár is új tulajdonost kaphat. Egyelőre egy pénzügyi befektető, külföldi kockázati tőke alap érkezése tűnik a legvalószínűbbnek. Az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint az ilyen típusú felvásárlások esetében legtöbbször néhány éven belül, jókora nyereséggel túl is adnak a cégeken - ez lehet a Borsodi Sörgyár sorsa is.

Az már biztosnak tűnik, hogy a belga-brazil Anheuser Bush-InBev sörgyár kivonul Kelet-Közép-Európából, azonban arról egyelőre nincsenek információk, ki veheti meg a cég portfólióját, mely többek között a Borsodi Sörgyárat is tartalmazza. A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező magyarországi sörgyár eladása várhatóan a teljes magyar sörpiacon változásokat hoz majd.

Amerikára koncentrálnának

A hírek szerint azért tervezi 11, Bulgáriában, Csehországban,
Horvátországban, Magyarországon, Montenegróban, Romániában és Szerbiában lévő sörgyárának eladását az InBev, mert a jövőben inkább az amerikai piacra koncentrálna. Ugyanakkor vélhetően az is hozzájárul a lépéshez, hogy a cég 2008-ban 52 milliárd dollárért megvette az Anheuser Buscht. Az összeg jelentős részét hitelből fedezte a cég, ezért a mostani nehéz körülmények között szüksége lehet készpénzre, amit eszközeinek értékesítésével teremthet elő.

A Bloomberg cikke szerint legalább három befektetési társaság érdeklődik a kelet-közép-európai portfólió iránt, a 11 sörgyár ára pedig összesen 2,6-3,4 milliárd dollár lehet. Ebben nincsenek benne az orosz és ukrán gyárak. A söripari cég összesen 7 milliárd dollár értékben adna el eszközöket, hogy tavaly felvett hitele miatt javítsa mérlegét.

A legújabb hírek szerint az egyik lehetséges vevő a KKR befektetési cég, mely májusban már megvette az InBev dél-koreai érdekeltségeit. Emellett a brit eredetű, kizárólag Európában
befektető Cinven, az amerikai-európai-ázsiai Warburg Pincus, a TPG Capital és a CVC Capital Partners is szóba került lehetséges vevőként. Egyelőre azonban egyik cég sem kívánta kommentálni az értesüléseket, és az InBev belgiumi központja sem számolt be konkrét tárgyalásokról.

Emellett - a Bloomberg értesülései szerint - a brit Barclays is érdeklődik az InBev kelet-európai eszközei iránt. Sőt, a lap szerint az sem kizárt, hogy egy szakmai befektető, esetleg egy másik sörgyártó csap le a csomagra. Utóbbi kategóriában a legesélyesebb a brit-dél-afrikai-amerikai SABMiller, mely az InBev legnagyobb riválisa. Hazánkban viszont akkadályokba üzközhet a felvásárlás, mivel a cégnek már van érdekeltsége a Dreheren keresztül, tehát az újabb üzlettel piaci túlsúly alakulna ki.

Más elemzők kiemelik: szakmai befektetők jelentkezése azért nem várható, mivel a SABMillernek és a harmadik legnagyobbb sörgyártónak, a holland Heinekennek sincs elég pénze a felvásárlása.

Mi lesz a Borsodival?

"Az InBev vélhetően csomagban akarja értékesíteni az eszközeit, az eddigi hírek is erről szóltak. Kevésbé valószínű, hogy a Borsodi Sörgyárat külön, akár egy magyar befektetőnek adnák el" - válaszolta az mfor.hu kérdésére Nagy Kálmán, a Concorde Vállalati Pénzügyek Kft. ügyvezető igazgatója.

A vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó szakember szerint hasonló esetekben úgy szokott működni az eladás, hogy a tulajdonos elvileg megnyitja a lehetőséget arra is, hogy valaki "mazsolázzon" a portfólióból. Azonban egyszerűbb egy vevővel tárgyalni, aki az egész csomagot vinné.

"A jelenlegi hírek valóban elsősorban pénzügyi befektetők érdeklődéséről szólnak. De ha a válság elmúltával élénkülni kezd a kiskereskedelem, akkor ismét előtérbe kerülhet a söripar a szakmai befektetők körében is" - vélekedik Nagy Kálmán.

Hozzátette: a befektetési cégeknél sok elköltetlen pénz van, amit most igyekeznek befektetni. A hasonló felvásárlásokat általában csak minimális részben fedezik saját tőkéből, többnyire hitelt vesznek fel. "A söripar előnye ebből a szempontból, hogy erős készpénztermelő képessége miatt könnyen kapnak rá hitelt a társaságok" - tette hozzá Nagy Kálmán.

Ezek a befektetési társaságok általában évi 20-25 százalékos hozamelvárással dolgoznak. Az ilyen felvásárlások esetében legtöbbször néhány éven belül, jókora nyereséggel túl is adnak a cégeken. Így tehát könnyen elképzelhető, hogy pár éven belül kétszer is gazdát cserél majd a Borsodi Sörgyár. "Egyes esetekben az is elképzelhető, hogy a megvett portfóliót bővítik, így később drágábban tudnak rajta túladni" - emelte ki a Concorde munkatársa.
Az üggyel kapcsolatban kérdésünkre a Borsodi Sörgyár kommunikációs osztályán annyit közöltek, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják a híreket.

Az 1973-ban alapított Borsodi Sörgyár többségi részesedését egyébként 1991-ben szerezte meg az Interbrew az Állami Vagyonügynökségtől. Ez volt a belga csoport első nagyobb külföldi felvásárlása.
Féltik a hazai piacot

Ami a hazai sörpiac egészét illeti, a Nielsen piackutató cég legújabb, idén márciusban megjelent adatai szerint a sör kiskereskedelmi forgalma értékben öt százalékkal nőtt az előző évhez képest. Így a piac mérete meghaladta az évi 115 milliárd forintot. Mennyiségben évi négymillió hektoliter körül stagnál a piac.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége azonban aggódik: szerintük a várható adóemelések és a kereslet visszaesése miatt idén akár nyereségességüket is elveszíthetik a gyártók. Míg néhány évvel ezelőtt 60 millió euró volt a magyarországi sörgyárak profitja, addig ez 2007-ben 10 millió euróra csökkent, mondta Sivó Imre, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke egy áprilisi sajtótájékoztatón. A tavalyi adatok még nem ismertek, de valószínűleg 2008-ban további csökkenés következett be.


MFOR