Foghíjas lesz az élelmiszer etikai kódex?

Az élelmiszer etikai kódex életbe léphet júliusban - amennyiben kihúzzák belőle az importkorlátozó pontokat. Akik nem így tesz, jókora versenybírságot kockáztat, noha az egyezményt tető alá hozó földművelésügyi tárcát ugyanakkor nem büntetheti a Versenyhivatal.

Őszre várható versenyhivatali döntés az élelmiszer etikai kódex ügyében – mondta Nagy Zoltán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A GVH csütörtökön jelentette be, hogy eljárást indított az etikai kódexet április közepén aláíró szövetségekkel szemben. A vizsgálat azért indult, mivel alapos a gyanú, hogy az etikai kódex több pontja ellentétes mind a hazai, mind pedig az uniós versenyszabályokkal.

A hosszú egyeztetés után megszületett kódexet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Általános Fogyasztási szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség írták alá.

Bár az eljárás majd kiterjed a megállapodást tető alá hozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerepére is, ám - mint az a GVH által szervezett pénteki sajtó háttérbeszélgetésen elhangzott - a hatályos Versenytörvény alapján a GVH nem járhat el állami szervezetekkel szemben.

Mint ismeretes, az etikai kódex megalkotását az FVM szorgalmazta. A tárca évek óta napirenden tartja egy közös, az élelmiszer-termékpályán érdekelt piaci felek által elfogadott etikai kódex létrehozását. Ezért folyamatosan tárgyalt a kereskedő cégek képviselőivel, elsősorban az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ).

A 2006 óta napirenden lévő egyezkedés során a kereskedők rendre azzal utasították el az akkor még háromoldalú – beszállítók, kereskedők, és FVM delegáltakból álló közös etikai testület létrehozását, hogy az lényegében piacellenes, mivel a kereskedő és beszállító piaci alkufolyamatába egy harmadik – állami fél – is beleszólhat.

A tavalyi év során azonban a különféle élelmiszerekhez kötődő botrányok nyomán az FVM is fokozta a kereskedőkre nehezedő nyomást, akik ennek hatására tárgyalóasztalhoz ültek. Tavaly nyáron elindult az etikai kódex kialakítása, immáron az állam részvétele nélkül. Erre akkor a GVH is az áldását adta, bár, mint azt Nagy Zoltán leszögezte: a GVH-hoz tavaly ősszel eljutott megállapodás-tervezetekben még nem szerepeltek a most versenykorlátozónak talált pontok.

A végül egy hónapja aláírt megállapodást – amely közvetlenül az aláírás előtt is több ponton változott - a GVH szerint csak aláírás után látták, így a versenyhatóságnak nem maradt más lehetősége, mint eljárást indítani.

Torjákné Amberger Terézia a GVH irodavezetője ugyanakkor hangsúlyozta: az etikai kódex túlnyomó többsége a nagy kereskedelmi láncok és a beszállítóik között aránytalan erőpozíciókon kíván enyhíteni, ezek nagyon is üdvözlendőek. Amennyiben a versenyhivatali eljárás során a vitatott pontok kikerülnek az etikai kódex szövegéből, úgy maga a kódex minden további nélkül életbe léphet július elsejétől.

A megállapodás a köztudatban leginkább arról a pontról ismert, amely a nagy kereskedőláncokat arra kötelezi, hogy azok a polcaikon legalább 80 százalékban hazai terméket tartsanak. Nagy Zoltán elmondta: ilyen, magukra nézve kötelező szabályt külön-külön hozhatnak a piaci szereplők – például a cég társadalmi felelősségvállalásról szóló politikája részeként. Ám egy közös megállapodás már versenykorlátozónak minősül.

Az sem lett volna igazi megoldás, ha az FVM külön-külön kötött volna ilyen megállapodást a piaci szereplőkkel, bár a GVH ekkor nem járhat el. Viszont, a szerződés az uniós versenyszabályokat és az árúk szabad áramlását célzó uniós irányelvet sértik, így könnyen bizottsági eljárást vonhatott volna maga után.

Nagy Zoltán elzárkózott attól, hogy az eljárás vizsgálati szakaszában annak várható kimeneteléről nyilatkozzon. Utalt rá, hogy hasonló, problémásnak ítélt szakmai megállapodások esetén nem került sor bírság kiszabására. A hatályba lépés előtt ugyanis egy ilyen megállapodás a piaci versenyt ténylegesen még nem torzítja. A figyelmeztetéssel a GVH lényegében csak jelzi, a megállapodás versenykorlátozó voltát.

A GVH rendszeresen vizsgálja a kereskedők-beszállítók viszonyát is, így őszre várható eredmény a tavaly nyári dömpingáras gyümölcsügyek kapcsán kért ágazati vizsgálatban.


NÉPSZABADSÁG