Gyulán már rég nincs kolbászból a kerítés

Állami kezességvállalásra vár a cég. Ötszáz ember és egy hungarikum sorsa a tét

Ha két-három héten belül nem jut forgóeszközhitelhez a Gyulai Húskombinát Zrt., akkor a cégvezetés szerint nem lehet elkerülni a termelés drasztikus visszafogását és az elbocsátásokat. A több mint száznegyven éves múltra visszatekintő vállalat mostani megrendülésében jelentős szerepet játszik az állattenyésztés elsorvasztása, és a forint zuhanása.

Látványos szökőkutak színesítik Gyula városának utcáit, tereit. Egyes vélekedések szerint azért, hogy a vízcsobogás elnyomhassa a korgó gyomor hangját. A településen több száz munkahely került veszélybe a Gyulai Húskombinát válságos helyzete miatt. A város lakói 2005-ben már megélték egy nagy múltú vállalatuk eltűnését: a megszűnt tejporgyár területén azóta egy multinacionális cég húzta fel hipermarketét.

"Május elején tudtuk meg, hogy fizetési nehézségekkel küzd a húskombinát, ezért rendkívüli testületi ülést kezdeményeztem az önkormányzatnál" – mondta lapunknak Görgényi Ernő, a helyi Fidesz képviselője. Attól tartott, ha ezt nem teszi meg, Perjési Klára szocialista polgármester nem lép a társaság megmentésének ügyében.

"Ha a vállalat megszűnik, mintegy ötszáz dolgozó veszti el állását. Ők segélyért állnak majd sorba, kevesebb lesz az iparűzési adó folyik be, s borul a város költségvetése. Itt nemcsak egy cég sorsáról, annál jóval többről van szó" – hangsúlyozta Görgényi Ernő. Ezzel együtt a politikus elismerte: anyagi segítséget a város nem tud biztosítani. Ezt a húskombinát vezetősége is tudhatta, hiszen arra várnak, hogy a Magyar Fejlesztési Bank segítségével nyolcvan százalékban garantált forgóeszközhitelhez jussanak. Kérelmet nyújtottak be munkahelymegőrző támogatásra is, a 113 millió forintról – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint – május végén, június elején születhet döntés. A vállalat tavaly már kapott erre a célra 24,3 millió forintot, az ebből eredő foglalkoztatási kötelezettsége 2009. április 30-ig tartott.

"Ha-két három héten belül nem jutunk hitelhez, akkor nem tudjuk elkerülni a termelés drasztikus visszafogását s a létszámleépítést" – mondta lapunknak Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. Reméli, június elején kiderül, hogy kapnak-e állami garanciát, mert másként nem juthatnak pénzhez.

"A múlt év vége óta tárgyalunk a kereskedelmi bankokkal, ám a hitelezés teljesen leállt. Abban bízunk, hogy az állami kezességvállalás változtat a helyzeten, s hozzájuthatunk hétszázmillió forinthoz" – tette hozzá a cég vezetője. Ez a pénz arra elég, hogy a húskombinát elvégezze a szükséges átalakításokat, s átálljon a keresletnek megfelelő termelésre. A vállalat főbb termékeire – a piacvezető gyulai kolbászra és májasra – továbbra is nagy az igény, ám több áru gyártása így is megszűnhet.

A cég termékei előállításához egyébként már koránt sem kizárólag magyar alapanyagokat használ fel. Hétmilliárdos költségükből mintegy kétmilliárd forintot költenek importra. A húskombinátnál 2005-ben leállították az élősertések vágását, ami a cégvezetés szerint veszteséges volt. Akkor emiatt 346 főt bocsátottak el. Így a cég húsárut hoz be többek között Spanyolországból, Lengyelországból, míg a csomagolóanyagot részben Dániából és Svédországból szerzi be. Hasonlóan importból származik a fűszerek jelentős része. A vezérigazgató azonban hangsúlyozza: bárki bármit rebesget, a hungarikumnak számító kolbászt továbbra is kizárólag magyar sertéshúsból állítják elő. "Rákényszerülünk az importra, Magyarországon ugyanis az elmúlt években jelentősen leépült az állattenyésztés" – magyarázta Ruck János.

A pénzügyi válság mintegy harminc-harmincöt százalékkal emelte meg a húskombinát költségeit. Ezt azonban nem tudják ráterhelni értékesítési áraikra. A cég vezetője elmondta azt is, hogy a multinacionális cégek semmilyen kedvezményt nem adnak a válság miatt, sőt, az év elején még emeltek is a költségeken. Egy kilogramm gyulai kolbász ára meghaladja a háromezer forintot, ebből mintegy kétezer forint jut a húskombinátnak.

A vállalat már az esedékes iparűzési adót sem tudta befizetni a városnak, ezért az önkormányzat lehetőséget adott a teher átütemezésére. A társaság felajánlott egy hatvanmillió forint értékű ingatlant is a településnek, hogy esetleg ezzel egyenlítse ki a számlát. Ezt azonban csak a polgármester és egy képviselő fogadta volna el.

"Sajnálom, hogy csak ketten támogattuk az ötletet. Ha a többieknek valóban fontos a húskombinát megmentése, elfogadhatták volna az ingatlant" – mondta lapunknak Perjési Klára. A városvezető szerint az önkormányzat ezt akár bérbe is adhatta volna egy kisebb feldolgozóüzemnek.

A Fidesz egyébként azért mondott erre a lehetőségre nemet, mert a párt szerint ezzel nem segítettek volna érdemben a vállalaton, ám a város jelentős pénzről mondott volna le. A júniusi testületi ülésen újra napirendre kerül a cég sorsa. Szót ejtenek a közműdíjak esetleges mérsékléséről is, mert azok – a húskombinát vezetői szerint – jóval magasabb, mint más városokban.

A húskombinát vergődése nem egyedüli eset ma Magyarországon, holott a mezőgazdasággal együtt az élelmiszer- és a feldolgozóipar lehetne az egyik kitörési pontunk. Ehhez képest sorra megroggyannak, tönkremennek a korábban sikeres, világhírű vállalataink.

Évek óta tartó vesszőfutás

A Gyulai Húskombinát 1996 márciusától a Hage Zrt. többségi tulajdonában működik, amelynek elődjét, a Hajdúsági Agráripari Egyesülést 1976-ban hozták létre a Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz vezetésével a hajdúsági termelőszövetkezetek. A társaság a Kereskedelmi és Hitelbanktól vette meg a húskombinát kilencvenszázalékos részvénypakettjét. A Hage megemelte a társaság alaptőkéjét, s mintegy kétszázmillió forintért korszerűsítette a csomagolóberendezéseket. 1998-ban bejelentették, hogy kétszázmilliós fejlesztést hajtanak végre a húszéves vágósoron. 2004 márciusában egyesült a Gyulai Húskombinát és a nádudvari Nagisz Rt. A tulajdonosok szerint ezzel ésszerűsítették a két társaság termelését. Októberben vitát váltott ki, hogy a nagyüzem vezetése felmondta a dolgozóival kötött kollektív szerződést. A cég szerint azért, hogy hamarosan újat kössenek velük. Ez ellen többen tiltakoztak, s novemberben demonstrációt szervezett a Húsipari Dolgozók Szakszervezete. 2005 nyarán a cégnél bejelentették: 934 dolgozójukból 346 főt elbocsátanak, mert az élősertések vágása és a tőkehúsok értékesítése veszteséges. Az átalakítások után a társaságnál nyereséget vártak, ám a következő évben újra veszteségekről szóltak a hírek, s arról, hogy eladósorba kerül a társaság. Ruck János vezérigazgató akkor úgy nyilatkozott, az alapanyagok ára harminc százalékkal növekedett, s ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban. A vállalat vezetője 2007-ben szintén a beszerzési árak emelkedésével indokolta a nehézségeket, s azzal, hogy az elmúlt tíz évben elmaradtak azok a fejlesztések, amelyekkel tovább lehetne bővíteni a gyár piaci lehetőségeit.


MAGYAR HÍRLAP