Túlburjánzó bürokrácia

A magyar baromfiágazat legsúlyosabb problémája a gyenge forgóeszköz- és tőkeellátottság. Hitelhez is nehezen, és akkor is csak jókora, 14-15 százalékos kamattal lehet hozzájutni. Emellett nehezíti a tenyésztők helyzetét, hogy a takarmánygyártók már csak többmilliós ingatlan- vagy hitelbiztosítási fedezet mellett hajlandók szállítani. A gazdák továbbra is jelentős adminisztrációs nehézségek árán kaphatnak uniós támogatást.

Az állatjóléti uniós támogatást a cégeknek kell előfinanszírozniuk, mivel az Európai Uniótól a pénz csak 2010-ben hívható le

A baromfitenyésztők és -feldolgozók az idén jobb évre számítanak a tavalyinál, amikor az év első felében drasztikusan magasra, kilogrammonként nyolcvan-kilencven forintra emelkedtek a korábbi negyven-ötven forintos takarmányárak, már-már elviselhetetlen mértékűre növelve a baromfis vállalkozások terheit. Ráadásul az élelmiszerláncok a múlt év második felében erőteljesen csökkentették felvásárlási áraikat, amire csak rátett egy lapáttal, hogy az ausztriai székhelyű Négy Mancs állatvédő alapítvány lejárató kampányt indított a magyar libatömési eljárás ellen.

Hogy hogyan alakul a baromfiágazat idei eredményessége, az nagyban függ az időjárástól. Ha aszályos lesz az év, akkor gyenge búza- és kukoricatermés ígérkezik. Ez jelentősen megdrágítaná a keveréktakarmány árát.

Sárfy Péter, a tavaly nyáron alapított, győri székhelyű Pannon Szárnyas Kft. egyik tulajdonosa lapunknak elmondta: a pénzintézetektől továbbra sem könnyű hitelhez jutnia egy baromfis cégeknek, és ha rá is bólintanak kölcsönkérelmére, akkor is csak 14-15 százalékos éves kamattal adnak hitelt, négy-öt százalékponttal drágábban a fél évvel korábbi szintnél.

Annak az időnek is vége, mondta Sárfy, amikor a takarmánygyártók akár több hónapra, biztosíték nélkül megfinanszírozták az általuk leszállított tápot. Ma egy százmillió forint értékű tételt csak jelentős, több tízmilliós értékű ingatlanfedezet vagy egy közbeiktatott hitelbiztosító által nyújtott garancia mellett hajlandók leszállítani. Természetesen a hitelbiztosítás költségei a baromfis céget terhelik, ez is tovább drágítja a feldogozott baromfiterméket, miáltal csökken a vállalkozás amúgy is csekély profitja, és romlik a végtermék piaci versenyképessége.

Sárfy Péter kifogásolta, hogy az állami ellenőrző hatóságok ennek ellenére úgy viszonyulnak a baromfiipari vállalkozásokhoz, mintha minden rendben lenne, s indokolatlanul nagy szigort tanúsítanak velük szemben. Azt is sérelmezte továbbá, hogy az állatjóléti uniós támogatást a cégeknek kell előfinanszírozniuk, mivel az Európai Uniótól az erre a célra adott pénz csak 2010-ben hívható le.

A szakember érthetetlennek tartja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból pályázható támogatások erőltetett, túlbonyolított adminisztrációját. Példaként említette a Pannon Szárnyas Kft. integrációjához tartozó Sabro Bársonyos Kft. csirkeszülőpár-tartó telepének fejlesztésére 2007-ben igényelt uniós támogatás esetét. 2008 közepén előfinanszírozásban a beruházást elvégezték, szeptemberben benyújtották az elszámolást, majd 2009 május elején megkapták a támogatás első felét. A második felét azért nem fizették ki a cégnek, mert adminisztratív hiányosságokra hivatkozva a kifizető ügynökség kifogást emelt. Így csak remélik, hogy a beruházás elkészülte után egy-másfél évvel hozzájuthatnak a támogatás összegéhez.

Összeomlás küszöbén az ágazat

Május közepén a kormányfőnek címzett parlamenti interpellációjában Turi-Kovács Béla (Fidesz) a baromfiágazat összeomlásának megelőzéséért tett kormányzati kérdéseket firtatta . Gőgös Zoltán a földművelésügyi tárca államtitkára azt válaszolta, hogy az ágazat nincs veszélyben. Turi-Kovács Béla utalt rá, hogy az unió vonatkozó rendelete alapján 2010-től csak szalmonellamentes állományból származó baromfi forgalmazható, holott a fertőzöttség mértéke bizonyos határértékig veszélytelen. Az új szabályozás szerinte a teljes magyar ágazat összeomlásával fenyeget. Hozzátette: a szalmonellamentesítésre vonatkozó rendeletek 2003 óta ismertek, de a kormány eddig ennek megvalósításáért semmit sem tett. Álláspontja szerint csak úgy maradhat talpon az ágazat, ha több tízmilliárdos azonnali segítséget kap. Szükség van egyebek között 3100 épület rekonstrukciójára és az állomány pótlására. Gőgös Zoltán elmondta: tavaly az állatbetegségek leküzdéséhez szükséges pénzügyi eszközöket biztosították, s támogatás az idén is igényelhető lesz. Közölte: a tavalyi támogatási keretösszeget nem használták ki teljesen az érintettek, így nem lehet forráshiányra hivatkozni. Mint mondta, lehetőség van az állattartótelepek korszerűsítésére, új férőhelyek létesítésére, ilyen célra már mintegy százmilliárd forintot fizettek ki.

Hiány lehet olcsó csirkehúsból

Egyes olcsóbb csirketermékekből - farhátból, szárnyból, nyakból és aprólékból -, átmeneti hiány alakulhat ki a következő hónapokban, mert erőteljesen élénkül a baromfihúsok iránti belföldi kereslet, mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. A feldolgozók raktárkészletei is kimerültek. Szerinte az értékesítési lehetőségeket elsősorban a gyenge forint javítja, mert ezáltal mérséklődik az import, az exporttermékek külpiaci esélyei pedig javulnak. Hiány nemcsak hazánkban, de egész Európában kialakulhat, hiszen a világ egyik legnagyobb termelőjének számító Brazília jelentősen csökkentette baromfiexportját, importlehetőségeink tehát szűkülnek. A keresletet a magyarországi piacon az is növeli, hogy a baromfitermékek ár és minőség szempontjából egyre nagyobb előnyt élveznek a hazai fogyasztók körében a sertés- és marhahússal szemben. A magyar baromfiágazat árbevétele a múlt évben mintegy kétszázötvenmilliárd forintot tett ki, az idén nyolc-kilenc százalékos bővülésre számítanak, a termelés pedig a tavalyi 432 ezer tonnáról 457 ezer tonnára emelkedhet.


AGROLINE