Az év további részében akár 10-15 százalékkal is drágulhat a sertés. Itthon ugyanis tavalyhoz képest 13 százalékkal kisebb az állomány, ma már minden negyedik levágott disznó import. Az árakat mérsékelheti a tény, hogy az EU-ban több százezer tonnás felesleges húskészlet halmozódott fel.
A sertéságazat általános helyzete egyszerre stagnáló és csökkenő állapotot jelez. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2009 első negyedévében az összes vágások száma 19 %-kal csökkent az előző évhez képest. Ráadásul a hazai állományból 27 százalékkal kevesebb sertést vásároltak fel a vágóhidak, mint korábban. Ennek értelmében az importból származó állatok vágása 18%-al nőtt. Az összes vágáson belül nőtt az import áru részaránya, a tavalyi 17%-al szemben 2009 első negyedévében már 25 %-ra emelkedett.
A Magyar Agrárkamara közleménye szerint a hazai sertések felvásárlási ára 2009 első negyedévében 19%-kal volt magasabb a tavalyi időszakhoz képest. Az élősertés ára jelenleg 330-350 Ft/kg élősúly, amely ár idén az előrejelzések szerint akár 10-15 százalékkal tovább növekedhet az előző évhez képest. Okai között a lecsökkent hazai állatállomány (13 százalékos csökkenés), a magyar vágóállat iránt jelentősen megnőtt román kereslet, és a gyenge forint egyaránt szerepet játszik.
Ugyanakkor az idén a nehezedő gazdasági helyzet miatt akár 5-10 százalékkal csökkenhet a húsipari termékek iránti belső és a külső kereslet, miközben az ágazatnak a gazdasági válság miatt jelentős finanszírozási gondokkal is meg kell küzdenie. Emellett a takarmányárak a szójaimport miatt csaknem 30 százalékkal emelkedtek. Jó hír viszont, hogy úgy piacokra is szállíthatnak magyar kereskedők: az amerikai sertéshús iránt visszaesett a kínai és orosz kereslet ez a rés új piacokat nyithat a nagy európai exportőrök előtt. Továbbá komoly igény mutatkozik Japánban és más távol-keleti országokban is a magyar gm-mentes kukoricával takarmányozott sertéshúsra is – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
Mi a helyzet külföldön?
Az Európai Unióban a sertéshús piac 2007 februárja óta 2008 augusztusáig komoly krízishelyzetet élt át, ami az EU megalakítása óta a leghosszabb válság volt. Az árak 2008 szeptember óta csökkentek 2009 március elejéig, mértéke a 10%-ot is elérte, és nehézségek mutatkoztak az exportban is. Amennyiben az export nehézségek folytatódnak és a megtermelt húst az uniós belpiacon kell értékesíteni, az az uniós árak összeomlásához vezethet. 2009 elején az Európai Unió sertéshúsból kb. 200 ezer tonnás felesleggel küszködött. Ez évre viszont 400 ezer tonnával kevesebb termelést jeleznek. Ezek a számok azonban nem jelentik a probléma megoldását – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében -, hiszen ez csak abban az esetben valós, ha sikerül fenntartani a korábbi export színvonalat, ami elég valószínűtlen.
Egyrészt a konkurens árak miatt, másrészt problémák vannak az oroszországi exporttal kapcsolatban. 2008-ban Oroszország 764 tonna sertéshús importált, amiből az EU közel 400 ezer tonnát export visszatérítéssel szállított. Az euró árfolyama a dollárhoz képest, 2008 közepétől csökkent, ami ösztönzőleg hatott az exportra. Ugyanezen időszak alatt a brazil fizetőeszköz, a real körülbelül 50%-al leértékelődött, ami rövidtávon Brazíliát jelentékeny előnyhöz juttatta a nemzetközi piacokon, ahol az EU konkurense. Ami Dél-Koreát illeti, a won is jelentős értékcsökkenést szenvedett el az euróhoz képest, ami az uniós 2008.évi 115 ezer tonnás exportjának megtartását/túlteljesítését nehezítheti. A Japán jen szintén vesztett értékéből, ami azért veszélyes, mert Japán az unió kiemelt exportpiaca.
A sertéstartás költségei emelkedtek. Ennek legfőbb oka a takarmányköltség, amely a 60-70%-ot is elérhet. 2009 eleje óta a takarmányköltségek, és azon belül is a szójafehérje áremelkedése figyelhető meg. Ennek ára általában 220-240 euró/tonna között ingadozik, jelenleg viszont 320-330 euró az ára! A gabonafélék is drágultak. A kukoricáé 115,65 euró/tonnáról 141,51 euró/tonnára, a búzáé 126,45 euró/tonnáról 151,31 euró/tonnára, az árpáé pedig 110,45 euró/tonnáról 125,31 euró/tonnára nőtt. Százalékban kifejezve az áremelkedés a szójánál 50%, kukoricánál 22%, árpánál 13% és a búzánál 20%-ot jelent. A takarmányok átlagos összetételét vizsgálva az áremelkedés mintegy 29,5%-os – szögezi le a Magyar Agrárkamara közleménye.
SZABAD FÖLD
