Megfejt tejtermelők: csődveszély a magyar istállókban

Kínos heteken vannak túl a somogyi tejtermelők, s várhatóan az igazán rémes hónapok csak ezután következnek. Ha az ágazat nem kap érdemi segítséget, sorra csődöt jelenthetnek a somogyi gazdaságok.

Akad olyan vállalkozás, ahol a tejeladáson naponta 120 ezer forintot buknak. A vállalkozók már torkig vannak az ígéretekkel. Most egy felmérés készült Somogyban, amelyet kedden vitatnak meg a szakértők. - Az Európai Unió bizottsága azonnali és hatékony beavatkozást tegyen a tejpiaci egyensúly megteremtése érdekében - követelte nemrég a termelők demonstrációs bizottsága.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese azt mondta: tíz napja jártak az agrárminiszternél. A felvetett szakmai kérdésekben a héten várják a választ. Egy esetleges demonstrációval kapcsolatban az elnökhelyettes utalt rá: a szaktárca válaszától függ, hogy milyen lépéseket tesznek. Ha tiltakozó akciót szerveznének, akkor erre vélhetően áprilisban kerül sor.

Hamarosan százasával adhatják el az állatokat a szarvasmarhatartók

Súlyos válság, elképesztő állapotok; így értékeli a kialakult helyzetet több somogyi szakmai szervezet. A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége reprezentatív felmérést készített márciusban a taggazdaságok tavalyi tevékenységéről. Kedden elnökségi ülésen vázolják fel az eredményt. Müller János megyei titkár azt mondta: nem zárható ki, hogy hamarosan a szarvasmarhatartók százasával adják el az állatokat. Pillanatnyilag közel 2300 darab tehén van a szövetséghez tartozó vállalkozásoknál. Könnyen valóra válhat, hogy év végéig 10-15 százalékkal csappan meg az állatok létszáma.

- A vizsgált gazdaságokban tavaly csaknem 20 millió liter tejet állítottak elő - közölte Müller János. - Ez több mint egyharmada a megyében megtermelt mennyiségnek. Meghökkentő változás zajlott le az ágazatban: a tavalyi első félévben még viszonylag magasabb árat adtak az alapanyagért. A trend ősszel megfordult, s egyre gyengébben keresnek az állattartók. A megalázó felvásárlási árak egyenes következménye a biztos csőd - adta ki dühét több somogyi termelő. Vakmerő vállalkozásnak tartják manapság az állattartást. Kínos heteken vannak túl, s lehet, hogy az eddiginél is gyötrőbb hónapok következnek.

Biztos anyagi háttér nélkül csak idő kérdése, hogy mikor dobják be a törölközőt

Csécsei János közgazdász, a mezőgazdasági szövetség elnökségi tagja megérti a felháborodásukat. Azt mondta: amíg a tej literenkénti önköltsége közel 75-80 forint, a felvásárlók nagyjából 58-60 forintot fizetnek.

- Ennél szélsőségesebb árakról is hallottam már - így a szakember. - Egyes vállalkozásoktól állítólag a tej literét 45 forintért vették át.

Ahol nincs biztos anyagi háttér, ott csak idő kérdése, hogy a vállalkozó mikor dobja be a törölközőt. Az elnökség képviselője szerint 2009 rendkívül rossz év a szarvasmarhatartóknak. S ha netán nyárig még emelkednének az árak, akkor is rengeteg gazdaságban legfeljebb nullszaldó körüli lehet az ágazat teljesítménye.

A magyar tejipar is a cukoripar sorsára juthat

Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) megyei elnöke úgy fogalmazott: a gazdaságok tartalékaikat élik fel. Lassan attól kell félni, hogy a magyar tejipar is a cukoripar sorsára jut. Azaz a gazdaságok a gyárak mintájára bezárnak, és a munkásokat szélnek eresztik.

- Néhány helyen már a teljes csődtől rettegnek - fejtette ki. - A vállalkozások megkezdték az állatállomány csökkentését, a régóta esedékes beruházásokat elhalasztják. Ilyen viszonyok közepette felelőtlenség bármilyen fejlesztést vállalni.

Napi 120 ezres veszteség

Nagybajomban már régóta tudják: naponta garantáltan közel 120 ezer forint a veszteségük. Januárban még 64 forintot számláztak egy liter tejért, a márciusi új szerződés szerint 58 forintra zsugorodott a felvásárlási alapár.

- Ha tényleg nem változik semmi, akkor szerintem beborul az ágazat - mérgelődött Czeferner József, a mezőgazdasági zrt. elnöke. - Elég, ha az önköltség és a felvásárlási ár közötti különbségre gondolunk. Érthetetlen, hogy miként juthat idáig egy ágazat.

Szép szavakkal nem lakik jól a szarvasmarha

Az etikai kódexszel nem tudjuk kifizetni a takarmány vagy a vitamin árát - jegyezte meg a nagybajomi vállalkozás vezetője. Ezzel a szakminiszter korábbi bejelentésére utalt, miszerint jó lenne, ha az üzletekben az élelmiszerek 80 százaléka hazai lenne.

Czeferner József rámutatott: ahol súlyos pénzügyi gondok vannak, ott a napi problémák megoldására összpontosítanak a társaságok. Az államtól valódi segítséget és anyagi forrást sürgetett a szakember.


AGROLAND