Magyar láncok a Tesco nyomában

Bebetonozták pozícióikat a hazai élelmiszer-kereskedelem vezető cégei. Az ágazatot is sújtó receszszióban a nagy nemzetközi hálózatok között folyik a kiszorítósdi, a hazai láncok pozíciója egyelőre kikezdhetetlennek tűnik.

A Tesco, a CBA és a Coop a három dobogós helyezett az élelmiszert és vegyiárut értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások toplistáján. A Nielsen piackutató által elkészített összesítés szerint a tizenhat legnagyobb kereskedelmi lánc tavaly összesen 3450 milliárd forint értékű terméket adott el - ebből 602 milliárdnyit egyedül a hosszú évek óta piacvezető Tesco.

A Nielsen szerint a régióban egyedülálló a hazai láncok részesedése: a CBA 545 milliárd, a Coop 500 milliárd forint és az összesített ranglistán ötödik helyezett Real 348 milliárdos forgalmával a hazai láncok 1400 milliárdos forgalmat bonyolítottak le. A hozzájuk tartozó 10 és fél ezer üzlet nagyjából a hazai élelmiszer-bolthálózat felét képviseli.

Folytatódott az élelmiszer- és vegyes termékkörű kiskereskedelem koncentrálódása, ezzel együtt folyamatosan nyílik az olló a legnagyobb cégek és kiskereskedelem közkatonáinak bevétele között. Az akkori élmezőnybe tartozó láncok 1997-es összesített forgalma 794 milliárd forint volt, ami az akkori teljes kiskereskedelmi forgalom egy harmadát tette ki. Ez az arány az utóbbi évekre már ötven százalék fölé kúszott: a jelenlegi listán szereplő 15 cég 3450 milliárdos forgalma a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) regisztrált 6350 milliárdos teljes hazai kiskereskedelmi forgalomnak több mint a fele.

Mivel a hazai láncok egyelőre állják a strapát, a telített, illetve az utóbbi években éppenséggel szűkülő hazai piacon a nagy, zömében multinacionális hátterű cégek ma már inkább egymás ellen játsszák meccseiket. A listáról is kiderül: szinte minden üzlettípusban találni olyan céget, amely növelni tudta a hálózatát - többnyire a fejlesztési versenyben lemaradó versenytársai rovására.

A Tesco minden üzlettipusban terjeszkedik, és így is megpróbálja megkérdőjelezhetetlenné tenni a piacvezető szerepét: a több ezer négyzetméteres hipermarketek mellett a nyugati városokból ismerős Tesco Expresszeivel az utóbbi időben a kis eladóterű üzletek vevőkörét is csábítja. Ezzel egyszerre próbál belehasítani a hazai láncok és a diszkontok, elsősorban a Lidl piacába.

A Lidl is folytatta az előző években megszokott nyomulását, s a Penny Marketet beelőzve 2008-ban újabb tizenöt üzlettel bővítette a hálózatát, s a Nielsen szerint ennél jóval nagyobb arányban, harmadával bővült forgalma. Az előző év másik főszereplőjének tekinthető, hálózatát mintegy harmadával megnövelő Spar ellenben a kisebb eladóterű, lakóhelyhez közeli szupermarket kategóriában erősítette meg a pozícióját.

A ranglista adataiból kirajzolódni látszik, hogy az egyes cégek milyen stratégiával próbálnak érvényesülni. Bár a multinacionális cégek esetében a stratégiai döntések jó része a magyar piacot a sakktábla egyetlen kockájának látó anyavállalatnál történnek. Így nálunk fontolva halad a ranglistán hetedik helyezett Auchan: bár a nemrég Maglódon megnyitott hipermarket a csak a tizenkettedik hipermarkete a cégnek, azonban az egy üzletre eső cirka húszmilliárdos forgalma is jelzi, hogy nagyon is a nehézsúlyú szereplők közét tartozik a vállalkozás.

Miközben az élbolyhoz tartozó cégek az előző évhez képest bebiztosították vezető helyüket, a ranglista alsó fokai körül aránylag nagyobb volt a mozgolódás.

A kieső versenyzők közé tartozik a 2007-ben még 46 milliárdos forgalmat lebonyolított Cash and Carry lánc, az Interfruct: a felszámolás alatt álló vállalkozás lényegében már tavaly év elején bedobta a törülközőt.

Önálló cégként szintén hiányzik a listáról a Plus, mivel a 2007-ben 106 milliárdos forgalmú diszkontláncot az év közepén átvette a Spar a Tengelmann-csoporttól - amely beszerzési társaság egyúttal búcsút is intett az itteni piacnak.

Nemrégiben a jelenleg bronzérmes Coop is lépett: az utóbbi hetekben vásárolta meg a kilencmilliárdos forgalmával a toplista utolsó helyén álló, északkeleti regionális láncot, a Hélikert.

És végül - bár nem utolsósorban - tavaly lépett pályára Magyarországon a keménydiszkontként ismert Aldi, amely az év folyamán 45 üzletet nyitott, és a Nielsen által becsült húszmillárdos forgalmával felkerült a toplistára. A piaci szereplők nem tartják valószerűtlennek, hogy az "Aldi-gőzhengerként" is aposztrofált német diszkontlánc bővülése hoszszabb távon átrendezheti az itteni piacot. A korábban 2-3 százas magyar hálózatot célként vizionáló Aldi ugyanis néhány éven belül felzárkózhat a szintén a világ tíz legnagyobb kereskedelmi óriása között jegyzett Lidl mellé. Így könnyen megtörténhet, hogy a két cég között nálunk is komoly árháború alakul ki, ami a német piacon oda vezetett, hogy a két vetélytárs gyakorlatilag felmorzsolta a diszkontpiac többi szereplőjét.

A tíz évvel ezelőtti toplistákon még olyan nevek sorjáztak, amelyekre ma már jobbára csak a szakmabeliek emlékeznek. Jellemző, hogy míg kezdetben 50, később 20, az utóbbi évekre pedig már csak 15-16 cég szerepelt a listán.

Bár a hazai kiskereskedelemben voltaképpen már két éve elkezdődött a válság (2007-ben három, 2008-ban 1,8 százalékkal esett vissza a hazai kiskereskedelmi forgalom) könnyen lehet, hogy a tavalyi piaci változások csak afféle "fazonigazításnak" fognak hatni az elkövetkező évek változásaihoz képest. Elemzők reális lehetőségként számolnak legalább egy nagy toplistás hálózat bedőlésével.

A hazai kiskereskedelem egy évtizede érezhető koncentrálódását a Nielsen a vásárlói szokások változásával indokolja: az emberek boltválasztásában az a fő szempont, hogy szeretnének mindent egy boltban megtalálni. Másfelől az egyre nagyobb üzletméret fajlagosan egyre kisebb fenntartási költségeket jelent a kereskedőnek. Ez a képlet a kicsik számára elvileg nem sok jót jelent. A hazai vásárlóerő romlása ledarálhatja azt az előnyüket, hogy közvetlenül a lakóhely közelében helyezkednek el - különösen, hogy a forgalmas tömegközlekedési csomópontok telítődésével a nagyobb láncok is iparkodnak a lakóhely közelében kisebb egységeket nyitni. Az ötven négyzetméteres vagy kisebb üzletekből a Nielsen tavaly december végén 1100-zal kevesebbet regisztrált, mint egy évvel korábban. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a valamilyen termékkörre specializált üzletek száma jelentős mértékben nőtt, ami arra utal, hogy a beszerzési láncokhoz történő csatlakozáson kívül a specializálódás lehet a számukra a menekülő út.

NÉPSZABADSÁG