"Elkerülhetetlen, hogy sokan megutáljanak minket"

Már egészen elült a pora a libatömés körüli botránynak, de ez nem jelenti azt, hogy minden megoldódott, és szent a béke a harcok után. A libatömők körében szitokszónak számító Négy Mancs Alapítvány még mindig lendületben, és a többi állatvédőt is lendületbe kívánja hozni. Ám ők nem túl lelkesek...

Március vége felé sok magyarországi állatvédő egyesület postafiókjába érkezett levél, amiben az ősszel elhíresült Négy Mancs Alapítvány kéri fel együttműködésre azokat a szervezeteket, akik a kényszertömés és a hízottmáj-termelés beszüntetésében előrelépést látnak. Felmerül a kérdés, hogy eddig miért nem volt ilyen felkérés? Miért tűnt ez az egész egy partizánakciónak? Vagy ha volt felkérés, miért nem csatlakoztak a többiek?

Ők végzik a piszkos munkát?

"Három évvel ezelőtt kezdtük a kényszertömés elleni kampányunkat Magyarországon és már akkor együttműködést kerestünk, de az itteni állatvédő szervezetek nem tűntek túl aktívnak" - kezdte Markus Miller, az osztrák központú Négy Mancs Alapítvány elnöke, amikor a STOP feltette neki az előző kérdéseket.

"Ez a kampány egy nehéz harc, hiszen erős az ellenfél, és elkerülhetetlen, hogy sokan megutáljanak minket. Úgy érzem, mi végezzük a piszkos munkát, és a többiek arra várnak, hogy könnyebbé váljon a helyzet. Most egy új kezdetet szeretnénk teremteni, és ezért kerestük meg ezeket a szervezeteket. Egyelőre nem érkezett válasz senkitől, és ha nem fog, akkor egyedül folytatjuk".

Egyvalaki mégis válaszolt a felhívásra: a Fehérkereszt Állatvédő Liga. Reakciójuk lényege az egyértelmű elutasítás, ezt négy pontban fogalmazták meg levelükben. A STOP felkereste a Liga kurátorát, Szilágyi Istvánt, hogy megkérdezze, pontosan miért is ez az elhatárolódás?

"A Négy Mancs a kezdetektől nagyon rossz irányú kommunikációt folytat Magyarországon. Az egész a Hungerit Zrt. ellen volt kihegyezve, és ez hiba volt. Nem néztek körbe az országban, hogy hogyan működnek itt a dolgok, milyen reakciók várhatók, milyen hagyományok vannak. Én megkerestem őket az elején, és mondtam nekik, hogy ezt másképp kéne csinálni, de ők nem fogadták el a segítséget" - mondta Szilágyi István. A szintén az állatok jogaiért harcoló civil szervezet okafogyottnak érzi az ügyet, és a Négy Mancs mostani megkeresését. Szerintük a magyar állatvédők félnek még a témát is felhozni bárhol, mert olyan ellenérzéseket vált ki az emberekből.

Kína készen áll

Szilágyinak van egy másik kifogása is: szerinte ott hibáztak nagyot Markus Millerék, hogy akciójukkal földönfutóvá teszik azokat, akik töméssel foglalkoznak, sőt az egész iparágat derékba törik. "Kína ugrásra készen áll, hogy ha itt megszűnnek ezek az iparágak, akkor ők vegyék át ezeket, sokszoros nagyságban. És mit várhatunk állatjogok védelmében egy olyan országtól, amiben egy év alatt 325 embert végeztek ki?" - fogalmazott a Fehérkereszt kurátora. És ha nem is az egész iparág bedőléséről van szó, akkor is felmerül a kérdés, hogy a válságban az amúgy súlyos munkanélküliséget tetézni kellene-e még több ember állásának elvesztésével?

A Négy Mancs úgy látja, hogy nem szükségszerű az állások elvesztése, mert ők egy átállásról beszélnek, aminek a végén nem forgalmaznának többé hízott termékeket a cégek, hanem szabadon nevelt haszonállatokat tenyésztenek.

"A cégeknek el kell dönteniük, hogy a piac igényeit vagy az állatkínzással járó tömési módokat választják. A tömött baromfihúsnak nincs jövője" - állítja Markus Miller. És ennek az állatkínzás az oka. Míg 14 országban valóban annak minősítették a libatömést, addig itthon azt állapították meg szakértők, hogy nem az.

"Nem okoz maradandó károsodást az állatoknál a tömés, de ettől még én is állatkínzásnak tartom" - értett ebben az egyben egyet Szilágyi István a Manccsal. Marcus Miller szerint a tömött állatok már hangot se adtak ki magukból, a májuk szinte teljesen elhalt. "Egy harminc éve tömőként dolgozó ember is azt nyilatkozta, hogy ez állatkínzás. Márpedig ki lenne jobb bírája a dolognak?" - tette fel a kérdést az osztrák állatvédő.

Rossz helyre tették a mancsukat
Ennek ellenére Szilágyinak az a véleménye, hogy a Négy Mancs rossz helyen matat, mert a magyarokra nem jellemző a libamájfogyasztás, hiszen kilója akár 6-7 ezer forint is lehet. Inkább nyugatabbra kellene körülnézni, hiszen elsősorban a fogyasztókat kell tudatossá tenni, nem pedig a termelőket leállítani.

Gasztronómiai szempontból a hízott libamáj sokkal értékesebb (finomabb), a vezető éttermek többsége hallani sem akar a kímélő módszerekkel előállított libamájról, mondván, az nem olyan selymes ízű, mint a tömött.

A Pannon Lúd Kft. április 1-jével leállt a hízott termékek forgalmazásával. A témáról szerettük volna megkérdezni a Hungerit Zrt. Vezérigazgatóját is, de Magyar József nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Most a nyulakon a sor. Nagy fájdalom azonban a Négy Mancsnak, hogy a pénteki Tetrabbit Kft. nyúlfarm mustrájára még csak meg se hívták őket. "Ez nagy valószínűleg szerint azért van, mert túl kritikusnak tartanak bennünket" - jelentette ki Miller.

STOP