Címlap

Bejelentkezés


Baromfi - keresztre feszítve


BAROMFI

Az állatvédőknek a magyar víziszárnyas-tenyésztés elleni offenzívája, valamint az Európai Uniónak a jövő évtől tervezett baromfi-szalmonellózisra irányuló zéró toleranciája. Két olyan tényező, ami felfeszítheti a keresztre a baromfitermelőket.

Furcsa érzései támadnak a hívő embernek, ha a mai önsorsrontó világban lélekgyakorlatszerűen átgondolja helyzetünket. A húsvét diadalát megelőző böjt, kínzás és keresztre feszítés tükrében ezt tette Földi Péter, a Baromfi Terméktanács munkatársa. A víziszárnyas ágazatoknak az év eleje még szezonon kívüli időszak –, bár nem eseménytelen. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az offenzívát, amelyet állatvédelem címén indítottak a sajátosan magyar termelés ellen. Véletlennek nem tekinthetjük, hogy Ausztriából, Németországból, Svédországból és az USA-ból (!) indult ellenünk összehangolt támadás.

Ez már a kínzás kategóriája, mint ahogyan az a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárása a tojástermelők ellen. Emlékeztetőül: Kartelleztek a hazai tojástermelők – címmel járta be a sajtót a Fővárosi Bíróság döntésének híre. Az első fokú ítélet értelmében a GVH 2006. novemberében megállapította, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, valamint több étkezési tojástermeléssel és értékesítéssel foglalkozó vállalkozás versenykorlátozásra alkalmas magatartást tanúsított.
A GVH 120 millió forintra büntette a szövetséget, továbbá összesen 26,5 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Tojás Kft. tagjaira. Az ítélet információs kartellt is emleget a nagyobb tojástermelők között, noha jelentős piaci hatást az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt bizonyított módon nem értek el a magyar termelők. Ennek a magyar agrárgazdaságot gyalázó ügynek a következő stációjára 2009. április 8-án, a másodfokú bírósági tárgyaláson kerül sor.
Felér egy középkori kínzókamrával az Európai Unió baromfifélékkel kapcsolatos szabályozása is. Most éppen a szalmonellával kapcsolatos kötelezettségek spanyolcsizmaként és tüzes fogóként szorítják és mardossák egyelőre a tyúkféléket, a tenyész- és tojástermelő állományt tartókat, továbbá a brojlercsirke termelőket – részletezte Földi Péter.

Áll már a kerékbetörésre alkalmas eszköz is. Ha egy vizsgálati mintában valamilyen szalmonella baktériumot találnak, akkor a tojás, vagy a hús csak hőkezelés után forgalmazható. Jövőre már a madarak vérmintájában semmilyen szalmonella nem lehet – holott a 130 fajt számláló szalmonella baktérium családból csak néhány veszélyes igazán. Ezzel az EU felfeszítheti a baromfiágazatot a keresztre – vélekedett a baromfitenyésztő szakember. A szalmonellákat ugyanis gyéríteni lehet, ám a baktériumok csak „steril” körülmények között, következésképp megfizethetetlenül drágán irthatók ki teljesen.


SZABAD FÖLD