Az osztrák és a német hipermarketek után most a magyar áruházakat ellenőrzi a Négy Mancs alapítvány. Azt állítja, vannak a pultokban olyan baromfitermékek, amelyek töméses hizlalásból származnak, ezt mégsem jelöli a címkén semmi, pedig tavaly október óta ez kötelező.
A Négy Mancs a Corát is emlegeti – így mi (a délmagyar.hu) a szegedi áruházban ellenőriztük, igazat mond-e az állatvédő szervezet. Szerintünk nem. „Megjelölés nélküli, töméses hizlalásból származó termékek találhatók" a magyarországi szupermarketekben – teszi közzé honlapján a Négy Mancs alapítvány. Az állatvédő szervezet közli, hogy ellenőrizte az áruházak termékeit, és az a benyomása, hogy a magyar vásárlókat meg akarják téveszteni a feldolgozók és az áruházak. A szervezet emlékeztet, tavaly október óta rendelet szabja meg ezt a jelölést. Többek között az M. és K. 2000 Kft.-ről írja a szervezet honlapja, hogy egyáltalán nem szerepel termékein a felirat. A szervezet most megint felszólítja a kormányt és a Baromfi Terméktanácsot, hogy „pseudomegjelölések bevezetése helyett inkább az állatkínzás befejezését támogassák". A Hungeritről ezúttal nincs szó.
Az állatvédő szervezet úgy látja, hogy itthon eddig nem lehetett ilyen sok kacsa- és libahúst venni. Ezt azzal magyarázza, hogy miután a tömés elleni kampányának hatására sok német, osztrák szupermarket már nem árul ilyen húst, a termelők a magyar vásárlóknak akarják eladni minden árujukat.
Mivel a Négy Mancs a Corát is emlegette, mi a szegedi áruházban ellenőriztük a Négy Mancs állításait. Megtaláltuk a kiskunmajsai M és K 2000 Kft. csomagolt libahúsát is. Átnéztük a pult tartalmát, de nem leltünk olyan csomagot, amelyiken ne szerepelt volna az előírt felirat a töméses hizlalásról: a csomagok egy részén külön, fehér cetlin, a többin a címke bal szélén. Igaz, ebben az esetben kisebb, de azért tisztán olvasható betűkkel. Találtunk libamájat is, a pusztamérgesi Fobu Kft.-től – két tenyerünkben elfért, és több mint ötezer forintba került –, de erről sem hiányzott a felirat. Viszont a megkérdezett vásárlókat ez a szöveg teljesen hidegen hagyja: először arra kíváncsiak, hogy néz ki, amit venni akarnak, és ez a nejlonon keresztül egészen jól látszik. Másodszor azt lesik, mennyibe kerül, aztán, hogy mennyire friss. Annak pedig szerintük inkább örülni kellene, hogy magyar baromfihúst árulnak a hipermarketek.
A hatóság nem talált hibát
Miután a tömött baromfiból készült termékek jelöléséről szóló rendelet megjelent, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság Csongrád megyében is azt tapasztalta, a szabályt betartják a feldolgozók. A Hungeritnél már a termelés újraindítása előtt, január 5-én rendelkeztek a zacskók jelöléséről, és azóta ehhez is tartják magukat. Az igazgatóság szerint ha találtak is valamit az állatvédők, az olyan mirelit termék lehet, amelyet még október előtt csomagoltak – de hát a rendeletnek nincs visszamenőleges hatálya.
Egy újabb front
Ha valaki szabálytalan terméket talál, tegyen bejelentést; ez állampolgári felelősség – mondja Kasza Gyula, az FVM osztályvezetője. Szerinte e nélkül a Négy Mancs közleménye csak médiafogás: válasz arra a bejelentésre, hogy a magyar baromfiipar eddigi kárát az állatvédőkkel fizettetné meg a Baromfi Terméktanács, és ezért perelne is. „Várjuk, hogy a szervezet betartsa adott szavát: miután kötelező lett a jelölés, leveszi feketelistájáról a magyar cégeket. Eddig hiába vártunk" – emlékeztet Kasza.
SZABAD FÖLD