Óvatosan az uniós liba is téphető

A libák tollának kíméletes tépése összeegyeztethető az európai uniós jogszabályokkal - állapította meg az Európai Bizottság felelőse az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján.

A miniszterek svéd kérésre foglalkoztak a témával. Az északi országban a közelmúltban bemutattak egy rejtett kamerás felvételt, amelyet a svéd TV4 televízió készített Magyarországon, egy állítólagos libatolltépő telepen. A felvételen az állatok egyértelműen sérülést szenvednek a tolltépés során. A vitában a magyar delegáció is felszólalt, és azt hangsúlyozta, hogy a hazai kormányzat számára is elítélendő a filmen szereplő tolltépési eljárás, ami nem a magyar jogszabályoknak megfelelően történt.

A jogszabályok és az állategészségügyi hatóságok Magyarországon is biztosítják, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, ha pedig mégis előfordulnak, a felelősöket szigorúan megbüntetik - érvelt a magyar küldöttség. Visszautasította egyúttal a filmnek azt az olvasatát, hogy az országban ez lenne az általános eljárás, hiszen a tépés itthon is az állatjóléti előírások betartásával történik. Azokat a tollakat távolítják el, amelyek maguktól is kihullanának. Az Európai Bizottság jelezte, hogy az egyes tagállamokban külön-külön megvizsgálja, megfelel-e a helyi gyakorlat a jogszabálynak, és szükség esetén levonja a megfelelő következtetést.

A brüsszeli találkozón a magyar delegáció annak a jogszabálynak a módosítását kezdeményezte, melynek értelmében ez év utolsó napjától kötelező a kecskék és juhok elektronikus azonosítása. A magyar álláspont szerint az áttérést választhatóvá kellene tenni, az ilyen típusú azonosítás bevezetésének mellőzése sok esetben enyhítené a gazdálkodók adminisztratív terheit. Számos meghatározó EU-tagország támogatta a javaslatot, de a brüsszeli bizottság jelezte: nem kíván változtatni jogszabályon, ugyanakkor szívesen folytat egyeztetést annak "rugalmas gyakorlati alkalmazásáról".

Szintén magyar felvetés szerint, a területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer (SAPS) nem teszi lehetővé a cukortermelők számára súlyos termeléscsökkenés esetén járó uniós támogatás különválasztását a többi termelőétől. Így az uniós összeg például hazánkban is az összes gazda között oszlik meg. Brüsszel szerint nincs lehetőség a jogszabály módosítására, annál is inkább, mert azt az uniós agrárreformok tavalyi felülvizsgálata során már elutasították.

Egy korábbi magyar felvetés nyomán ezúttal a lengyel kormány kifogásolta azt a következetlen uniós eljárást, hogy az önkormányzatokat terhelő áfát a falvakkal ellentétben a városok a strukturális alapokból származó források terhére elszámolhatják, visszaigényelhetik. Az Európai Bizottság válaszában egyebek között azzal érvelt, hogy az áfa-visszaigénylés engedélyezése csökkentené a vidékfejlesztésre jutó keretet.

A találkozón a magyar delegáció azt az álláspontját is megerősítette, hogy az EU-ban továbbra is legyen tagállami hatáskör a génkezelt növényfélék köztermesztésbe engedése. Magyarország akkor tudja megőrizni jelenlegi pozícióját a növénytermesztésben, ha termőterülete továbbra is mentes marad a génmódosított fajtáktól - emelte ki egyik legfontosabb érvünket Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára.


AGROLINE