Dr. Berta Zoltán a kilencvenes évek elején indította be ökológiai gazdálkodásra alapozott családi vállalkozását. Néhány év múltán szárítóval, lepárlóval, csíraszegényítő-rendszerrel ellátott üzemet hozott létre és külhonban talált vevőt itthon még jószerével ismeretlen biotermékeire. Ma húsz országba szállít élelmiszert és a piaci igények naprakész követésével próbál "versenyben maradni".
"Nálunk nemzedékeken keresztül mindenki a paprikából élt. Édesapám ebből doktorált, én is az ő példáját követtem" - meséli Dr. Berta Zoltán, aki 1990-ben majoránnával és fűszerpaprikával vágott bele a biogazdálkodásba. Ekkor Magyarországon még kevesen ismerték a bioélelmiszereket és a termesztés módszerei sem voltak olyan ismertek, bejáratottak mint manapság. Berta cége 1993 óra rendelkezik akkreditált biominősítéssel, ám termékeit tulajdonképpen csak 2002-óta ismerik a bioéletmód magyar hívei. "A kilencvenes években egyáltalán nem volt igény ökoélelmiszerekre a nemzeti piacon, termékeinket kizárólag külpiacokon tudtuk értékesíteni. A nemzeti piacon először 2002-ben mutatkozott igény a bioélelmiszerek iránt: hét év alatt nulláról huszonhét százalékra nőtt az itthon értékesített termékek aránya" - meséli szárítmányokat, fűszerkeverékeket, konzerveket gyártó Bio-Drog-Berta Kft. ügyvezetője.
Bár Bertáék "zászlósterméke" és névadója a fűszerpaprika, a vállalkozás több mint harmincféle növényt termeszt, tartósít és exportál, tizennyolc uniós ország mellett az Egyesült Államokba és Svájcba.
Az Unió tagállamainak ökogazdálkodását közös előírásrendszer szabályozza, más országok pedig saját követelményrendszerrel rendelkeznek. Ha egy vállalkozás például az USA-ba kíván bioélelmiszert exportálni, meg kell felelnie a National Organic Program (NOP) elvárásainak.
Bár a NOP minősítés megszerzése pluszköltséggel jár, Berta szerint megéri az árát, mert piaci biztonságot jelent. "Vállalkozásunk szerves színezőanyagként használatos cékla- és spenótőrleményt is exportál. Kezdetben inkább az európai piac volt a felvevő, elsősorban Olaszországba és Franciaországba szállítottunk, a felhasználás azonban két-három éve áttevődött az USA-ba. Azok a cégek, amelyeknek eddig értékesítettük termékeinket, egy világcégbe integrálódtak, illetve csak az Egyesült Államokban tudják tovább értékesíteni az árut. Ebben az esetben tehát mindenképpen szükség van NOP tanúsítványra. Bár a feltételrendszer sokkal szigorúbb és a minősítés jelentős többletköltséggel is jár jelent, úgy érzem, jó befektetés volt a tanúsítvány megszerzése, hiszen segítségével jóval több értékesítési lehetőség nyílt meg" - példázza a NOP minősítés megszerzésének előnyeit az ügyvezető.
Egyelőre álom a saját paprika
Berta Zoltán az egyedüli magyar, akit a francia espelette-i fűszerpaprika-lovagrend tiszteletbeli tagjává ütöttek. "Bár ők csupán saját paprikaterületem tíz százalékán gazdálkodtak, minden termésegyedük fel volt cégérezve, és aranyáron mérték a paprikát. A lovagrend egyik mentora egyébként a francia köztársasági elnök volt" - meséli a 2002-ben, Franciaországban szerzett élményeit a szakember. Berta szerint Magyarországon is volna helye hasonló törekvéseknek: "Ha bárkinek lehet saját bora, más miért ne főzhetne saját paprikájával, amelyet ízlésének megfelelően hajtatott?" - teszi fel a kérdést a szakember, ám rögtön meg is állapítja: itthon egyelőre nincs igény saját pirospaprikára.
Válságban is bio?
A válság a bio élelmiszerek piacát sem kíméli. Bár akkora csökkenés nem tapasztalható, mint például autók vagy luxuscikkek esetén, a gyártóknak a kereslet visszaesésével kell számolniuk. "Néhány évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy az egyik legkorrektebb svájci partnerem egyszer visszamondja megrendelését, azzal az indokkal, hogy vevőjének bankja csődöt jelentett, ezért nem tudja átvenni az árut" - részletezi a szakember. Berta mindezek ellenére nem számol a termékei iránti kereslet erőteljes csökkenésével. Mint mondja, elsősorban alapvető élelmiszereket, például levesalapokat, fűszerkeverékeket, ketchupöket, konzerveket forgalmaz, ezek pedig várhatóan kevésbé érzik meg a válságot. A zöldség- és gyümölcsitalok tekintetében azonban visszaesésre számít a szakember, ezek a termékek ugyanis nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé.
Bár nyugaton nem divatosak a paprikás ételek, a magyar fűszerpaprika iránti igény tizennyolc év óta töretlen - állítja Berta. A bio fűszerpaprika nem a kommersz fűszerkeverékek összetevője: külföldön elsősorban gyógyhatása és intenzív színe miatt van rá igény. Ezen a területen pedig a magyar paprika pozíciója jóval erősebb, mint a többi paprikatermelő országé. Az elsősorban étkezési célra vásárolt fűszerek esetén azonban nem feltétlenül ez a helyzet. Néhány ország gyanúsan olcsó termékei olykor kiszorítják a piacról a jó minőségű magyar termékeket: "Korábban úgy gondoltam, hogy a vállalkozás profilja a következő nemzedékeket is ki fogja szolgálni. Annakidején több mint harminc olyan növényt választottam, amiről úgy gondoltam állni fogja a versenyt. Az egyik ilyen a fokhagyma volt. Később azonban India és Kína is gőzerővel kezdett nyomulni a piacon. Egy biokiállításon pedig arról tájékoztattak partnereim, hogy a kínaiak bárhová harmadáron szállítják a szárított fokhagymát. Ekkor úgy döntöttem, "mono fűszerek" helyett fűszerkeverék márkakollekciót építek. Öt-hat év kellett ahhoz, hogy a vállalkozások felismerjék: hiába kapják harmadáron a terméket, nem tudják azt a minőséget nyújtani, amit fogyasztóik megszoktak. Szerencsére azonban mára kezdenek visszatérni a minőségi termékekhez".
VÁLLALKOZÓI NEGYED
