Szarvason, a Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Karán tartják ma a XVII. Biokultúra Találkozót.
A program részeként átadták az Év Biogazdája-díjat is, melyet Hajdú László kötegyáni biotermelő érdemelt ki.
Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke a rendezvényen elmondta: Magyarországon ma 120 ezer hektáron mintegy 1300 mezőgazdasági termelő folytat biogazdálkodást. Örvendetesnek nevezte azt a tényt, hogy az elmúlt években egyre több feldolgozó is megjelent a magyar biokultúra-palettán. Döntően azonban továbbra is csak alapanyagokat, azaz bio zöldséget, gyümölcsöt és gabonát állítunk elő, s azt külföldre, elsősorban az Európai Unió országaiba szállítjuk továbbfeldolgozásra.
— Egyik legfontosabb feladatunk a hazai piac fejlesztése , ugyanis idehaza a lakosságnak mindössze fél százaléka fogyaszt rendszeresen biotermékeket, az alkalmi fogyasztók száma is alig 5-6 százalék — szögezte le Czeller Gábor. Hozzátette: üdvös lenne, ha a közétkeztetésben — választható lehetőségként —, nálunk is megjelennének a bio alapanyagokból készült ételek.
Azt már dr. Roszik Pétertől, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetőjétől tudtuk meg, hogy a magyar termelők fegyelmezettek. Szabályszegés, s emiatt a biotermeléstől való eltiltás évente csupán 10-12 esetben fordul elő.
Az országon belül a legnagyobb mennyiségű bioterméket itt a Dél-Alföld Régióban állítják elő. Dr. Szántosi Antalnétól, a Dél-alföldi biokultúra Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a régió három megyéjében összesen 180-an foglalkoznak biogazdálkodással.
Az egésznapos találkozó keretében biotermék-bemutatót és kóstolót is tartanak. A kiállítók között van az orosházi Seres Péter is, aki ízletes bodzaszörppel kínálta a vendégeket. Mint mondta: a biotermesztéshez elsősorban hit, akarat és elszántság szükséges. Az orosházi gazda családjával együtt 2000 óta foglalkozik bodzatermesztéssel, szörpöt azonban a tavalyi termésből állítottak elő először.
AGROLINE