Győri termékekre kerülnek fel az első pálinkazárjegyek

Mózs Elek, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) országos parancsnokhelyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a külön pálinkazárjegy bevezetése nem pénzkérdés volt a VPOP számára, hanem az eredet- és minőségvédelmet szolgálja. A pálinkazárjegyek csupán vöröses-narancs összhatású színükkel térnek el a hagyományos szeszesital zárjegyektől.

A 2002. június 1-je után előállított alkoholtermékek közül kizárólag a valódi, 100 százalékban valódi gyümölcsből, mégpedig Magyarországon termelt gyümölcsből készült párlatot tartalmazó palackokon lehet pálinka feliratú címkét elhelyezni. A pálinka 2004 óta hungarikum.

A pálinka tradicionális magyar termék. Főzése régen földesúri előjog volt, a XIX. század derekán vált állami monopóliummá, s a XX. században került a jövedéki szabályozás hatálya alá.

A zárjegyek az elmúlt másfél évtizedben számos funkciót töltöttek be annak megfelelően, hogy milyen okból sorolták az adóügyi jelzéssel ellátandó terméket a jövedéki szabályozás hatálya alá.

Az adott jelzés betölthetett minőségvédelmi funkciót, mint például a borpárlatokon alkalmazott zár- és ellenőrzőjegy vagy a fűszerpaprika zárjegye, illetve igazolhatja, hogy az adott jövedéki terméket legális szereplő állította elő vagy importálta. Avagy - mint az adójegyek - nyilvánvalóvá tehetik azt is, hogy az adott jövedéki terméket terhelő közterheket megfizették.

Az európai uniós csatlakozás óta a jövedéki törvény már nem használható fel kizárólag minőségvédelmi célzattal, mert jövedéki termék kizárólag a közösségi direktívákban meghatározott termék lehet. Ugyanakkor új elemként - kihasználva a pálinka jövedéki termék voltát - a pálinkán alkalmazott zárjegy ismét egyfajta minőségvédelmi, de még inkább marketing célokat szolgáló adóügyi jelzéssé is vált.


AGROTREND