Védjegy, amely összehoz

2012. szeptember 1-jén lépett hatályba a magyar termékek jelölését szabályozó rendelet, amely szabályozza, hogy a továbbiakban a Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Feldolgozású Termék felirat vagy ezek szinonimái milyen feltételekkel kerülhetnek fel az élelmiszertermékekre. Kecskeméti Attilát, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, és segítségével összeállítottunk egy „kisokost” is.

Mi az „összefogás” szerepe a Magyar Termék Nonprofit Kft. koncepciójában, tevékenységében? Mennyire alapja ez a működésének, hogyan profitálnak ebből a szövetségből, összefogásból a kezdeményezéshez csatlakozó cégek?

Egyrészt maga a logó is egyfajta közösséget, összefogást teremt, amely összekapcsolja az adott esetben egészen más iparágban működő cégeket. Ez lehetne akár egyszerű szerződéses jogviszony is, amelyben valaki egy bizonyos díjazásért megkapja egy logó használatának jogát. Ezzel szemben mi a kezdetektől célul tűztük ki, hogy valóban összefogjuk ezeket a cégeket. Eleinte ez természetes volt, hiszen akkor a védjegyhasználóknak automatikusan a kft. tagjává kellett válniuk. Időközben ez a koncepció megváltozott, ma már védjegyhasználókat gyűjtünk. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ezt az összefogást fenn kell tartani, igyekszünk minden védjegyfelhasználóval folyamatosan fenntartani a kapcsolatot, közös rendezvényeket, fórumokat szervezni, ahol találkozhatnak ezek a cégek.

Az összefogásnak vannak kézzelfogható megnyilvánulásai is?

Igen, az összefogásnak persze vannak konkrét megnyilvánulásai is: közös promóciókat szervezünk a tagvállalatok részvételével. Az első évben három, tavaly öt, idén pedig már nyolc védjegyhasználó vett részt ebben a közösségimarketing-aktivitásban. A résztvevők növekvő száma jelzi, a tagok tapasztalják, hogy ez az összefogás milyen előnyökkel, megtakarításokkal jár. Emellett próbálunk közös beszerzési aktivitásokat is generálni, de ezen a területen egyelőre csak részeredményekről tudok beszámolni. Ezen a területen nehezebb együttműködést megvalósítani, mint egy promóció esetében, ahol ez látványos megtakarítást jelent. Az idén májustól év végéig tartó, „A legnyerőbb magyar kollekció” című nyereményjáték működtetése 50-60 millióba kerülne. Így viszont ennek töredékéért be lehet kerülni egy viszonylag nagyszabású promócióba.

Milyen közös vonásaik vannak a csatlakozó cégeknek, mi motiválta őket, illetve mennyire tartják fontosnak az együttműködést, összefogást, közös fellépést, az integráció szerepét?

A kezdeményezés az alapítás környékén elsősorban a hazai tulajdonú, kkv-szintű cégeket vonzotta, mára a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainak érdeklődését is felkeltette a védjegy. A kezdeteknél akadtak cégek, amelyek azt gondolták, a csatlakozás után egy csapásra radikálisan fellendül a forgalmuk. Nem így van, csak lépésről lépésre lehet építkezni, ez a védjegy hosszú távon hozhat szép eredményeket. Vannak olyan védjegyhasználóink, amelyek egy-egy üzletlánc kérésére, a belistázás érdekében szerezték meg a jogosultságot azért, hogy a terméküket megkülönböztessék a hasonló jellegű importtermékektől.

Melyek a legfrissebb, legfontosabb tudnivalók, újdonságok, fejlemények a magyartermék-jelöléssel kapcsolatban?

A legfontosabb fejlemény, hogy 2012. szeptember 1-jén életbe lépett a magyartermék-rendelet, amely szabályozza az önkéntes védjegyhasználatot, meghatározza, hogy ha valaki a Magyar Termék, a Hazai Termék vagy a Hazai Feldolgozású Termék védjegyet vagy arra utaló szavakat kíván termékein feltüntetni, milyen feltételeknek kell megfelelnie élelmiszertermékek esetében. Ezzel párhuzamosan megállapodást kötöttünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amelynek jegyében mindkét fél – ha egy mód van rá – a piacot arra ösztönzi, hogy az egységes képi megjelenés érdekében lehetőleg a Magyar Termék Nonprofit Kft. által kezelt tanúsító védjegyeket válasszák. Szintén együttműködési megállapodások előkészítése folyik a kiskereskedelmi láncokkal, amelyek szintén érdekeltek abban, hogy ezt az egységes, civilszervezet által gondozott, ellenőrzött védjegyet preferálják. Van már egy teljesen elkészült, aláírásra váró megállapodás, ez szolgál majd mintaként a további tárgyalásokon.

Hogyan áll a jelölés bevezetése, a szervezés, milyen kommunikációs aktivitást terveznek?

A minősítések már az új rendelet alapján történnek, ezek a jelölések egy-két hónapon belül felbukkannak a termékeken, az új védjegyek tömeges megjelenése négy-öt hónap múlva várható. A türelmi időszak 2013. szeptember végéig tart, addig minden korábbi védjegyfelhasználónak is át kell állnia az új jelölésre. A kommunikációra az üzletláncok akciós újságai kiváló csatornát jelenthetnek. Az eddigi tárgyalások alapján van rá esély, hogy a jelölések jelentéséről, fontosságáról szóló információk ezen a csatornán keresztül eljussanak a fogyasztókhoz. Emellett igyekezni fogunk egyéb fórumokon, szakmai lapokban, később a szélesebb közönség számára minden lehetséges módon publikálni ezeket a tudnivalókat. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a magyar termékek fogyasztásának fontosságát minél többen és minél gyorsabban felismerjék. Meggyőződésünk, hogy ez a magyar gazdasági felemelkedés egyetlen lehetősége.

VEDD A MAGYART