Fekete baromfihús fenyegeti Magyarországot

Az erős forint hatása máris érződik, Pest megyében egyre több helyütt látni cseh, lengyel, szlovák árut. sok esetben számla nélküli magánimportról van szó, ami az áfacsalással együtt már jól jövedelmez.

Pontos felmérés még nem készült az augusztusi kánikula hatásáról, de úgy becsüljük, hogy nagyjából tízmilliárd forint körüli a veszteség a baromfiiparban − mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. A baromfitartók kénytelenek voltak kisebb súlyban odaadni a vágóhidaknak a szárnyasokat, mivel sokkal nagyobb gondot okozott volna az ütemezett időpontok megváltozása. Így azonban romlott a feldolgozók kapacitáskihasználtsága, illetve nem minden minőségi előírásnak tudtak megfelelni a termelők. A Vidékfejlesztési Minisztérium a károk kompenzálása érdekében mintegy 800 millió forinttal emelte az ágazat által elérhető állatjóléti támogatásokat, továbbá egy-egy nemzeti támogatási jogcím kereteit is megemelte (utóbbiakból 1,5-2 milliárd forint juthat az ágazatnak).

A legnagyobb problémát azonban a globális takarmánydrágulás okozza a baromfiiparnak. Egyrészt ez nagyjából 30 százalékkal drágítja a termelést, másrészt a magyar kukoricatermésben várható kiesés fizikai hiánnyal is fenyeget. Ha a döntően exportra termelő ágazatnak a fuvardíjjal megfejelt drágább importkukoricát kell igénybe vennie, akkor eleve vesztes helyzetbe kerül nyugat-európai exportpiacain a helyi termelőknél vagy a német, lengyel versenytársaknál drágábban előállított termékek miatt. Ez a forinterősödéssel együtt piacvesztést is okozhat mind bel-, mind külföldön.

Érződik az erős forint hatása

Az erős forint hatása máris érződik, Pest megyében egyre több helyütt látni cseh, lengyel, szlovák árut − mondta Csorbai Attila −, sok esetben számla nélküli magánimportról van szó, ami az áfacsalással együtt már jól jövedelmez. Mindezek hatására országosan akár 20-30 százalékkal csökkenhet a termelés, ami erősen megnövelheti egy-egy térség munkanélküliségét is. A hitelspirál, illetve a vágóhidak, takarmánykeverők által fenntartott, halasztott fizetésre épülő termelés miatt az újrakezdés lehetősége is elveszhet. Egy termelői vagy feldolgozói bedőléskor ráadásul behajthatatlan követelésállomány keletkezne amiatt, hogy az érintett uniós támogatással fejlesztett és nem tudja tartani a vállalt állatlétszámot. Ekkor ugyanis vissza kellene fizetni a támogatást is, illetve a felvett hiteleket (utóbbihoz gyakran már a saját lakóingatlanokat jelzálogosítják el a termelők).

Attól tartunk, hogy a kieső termelés helyét teljes mértékben az olcsó importáru venné át − mondja Csorbai Attila. A fogyasztók ugyanis nem tudják megfizetni, ha a takarmánydrágulást teljes mértékben áthárítják a termelők és a feldolgozók is. Az idén eddig kétszer drágult a csirkehús, összesen nagyjából 8−10 százalékkal, de ez sem kompenzálta a termelési költségek növekedését − ehhez további 25−28, fűtési idényben a feldolgozói átadási ár 30 százalékos emelésére lenne szükség. Az állatállomány egyelőre nem esett vissza − az év elején még 3−5 százalékos bővüléssel számolt a baromfiipar −, ám félő, hogy ez bekövetkezik, főleg a pulykaágazatban. A víziszárnyasoknál főként a forinterősödés rontja az exportorientált, illetve az euróban szerződő cégek értékesítésének jövedelmezőségét.

Még megmenthető az adófizető réteg

A terméktanács szerint még az idén, minél korábban csökkenteni kellene az alapvető élelmiszerek áfáját, mivel így még megmenthető lenne a legális adófizető réteg az ágazatban. Az állam képes biztosítani, hogy a kiskereskedelem ne nyelje le az áfacsökkentés eredményét, hanem az eljusson a termékpálya többi szereplőjéhez is − hangsúlyozta Csorbai. Emellett formálódik egy javaslat arról, hogyan lehetne létrehozni egy magyar előállítású takarmánytartalékot: az állami felvásárlás csak felhajtja az árakat, ehelyett minden növénytermelő számára bizonyos mennyiségű készletezési kötelezettséget kellene bevezetni, a raktározást állami garanciás forgóeszközhitellel finanszírozva. Arra még nem találtak megoldást, hogy a likviditási, fedezethiánnyal és értékesítési gondokkal küzdő állattartók miből és hogyan vehetnék meg ezeket a készleteket. Hosszabb távon azonban az elnök megfontolandónak tartja a terményalapú adózás bevezetését is a növénytermesztők számára − így biztosítható lenne szerinte az állami tartalék.

A baromfiipar másik jelentős bevételi forrását is megtépázhatja a takarmányválság. A világ egyik legnagyobb exportőre, Brazília ugyanis termeléscsökkentéssel reagál a drágulásra, emiatt azonban a keltetőtojás-termelés egy részét várhatóan exportálja, ami világszerte letörheti az árakat. Ez már a teljes uniós baromfiágazat számára kockázatot jelent, ezért az Európai Baromfi-feldolgozók Szövetsége kérte, hogy az Európai Bizottság kezelje a helyzetet és intézkedési javaslatokat is tett − mondta Csorbai Attila. A javaslatok tartalmazzák az uniós kukoricaexport-stopot, az ipari célú felhasználás idei korlátozását, az uniós szereplők harmadik országba irányuló exportjához adható támogatások emelését is.

NAPI GAZDASÁG