Mentesítette a kötelező vágás utáni minősítés alól egy rendeletmódosítással az éves átlagban heti 200 darabnál kevesebb sertést, illetve heti 75-nél kevesebb marhát vágó vágóhidakat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A Magyar Agrárkamara (MA) közleménye szerint a kisvágóhidaknak kedvező változtatások megfelelnek a köztestület javaslatainak, az ágazati szakmai szervezetek viszont korábban úgy nyilatkoztak, hogy nem értenek egyet a módosítással. Az intézkedés ugyanis – állítják – diszkriminatív és a feketegazdaságnak kedvez. A felmérések szerint a hazai vágóhidak 70 százaléka mentesül a minősítési követelmények alól.
A VM a napokban módosította azt a rendeletet, amely a vágóállatok vágás utáni minősítését szabályozza – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályból. Ebben a tárca meghatározza azt a vágási kapacitást, amely még mentesül a minősítési kötelezettség alól. Ez a kifejlett szarvasmarhánál éves átlagban legfeljebb heti 75, sertés esetén heti 200 állatot jelent. Az új szabályozás módosítja a minősítés végrehajtását is: a műveletet az arra kötelezetteknek vágósertésnél a szúrást követően 45 percen, míg vágómarha, vágójuh és vágókecske esetében 60 percen belül kell elvégezni. A mostani rendelet pontosítja a „Vágóhíd üzemeltetője” valamint a „Minősítő szervezet”, a „Kifejlett szarvasmarha”, illetve a „Tenyészállat” fogalmát is.
A minisztérium a vágási kapacitás mostani könnyítésekor lényegében a Magyar Agrárkamara tavaly nyáron felvetett, uniós szabályokkal harmonizáló javaslatai szerint járt el – áll az MA közleményében. Tavaly nyáron ugyanis a tárca egyszer már módosította a jogszabályt, de ez ellen a kamara többször is felszólalt és az ügyben két levelet is megfogalmazott. A köztestület szerint a minisztérium akkor szigorította a szabályozást, miközben az Európa Bizottság szerint „heti 200 db sertés vágása engedélyezett, továbbá az olyan vágóhidakon sem kötelező a vágás utáni minősítés, ahol csak saját tenyésztelepen hizlalt állatok kerülnek vágásra és darabolásra. Az EU szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a minősítési rendszert a 12 hónapos vagy annál idősebb korban levágott marháknál kell alkalmazni, illetve annak alkalmazása nem kötelező az olyan vágóhidak esetében, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak”.
A vágás utáni minősítést általában az indokolja, hogy a gazdálkodók az azonos minőségű végtermékért azonos árat kapjanak, másrészt EU-s szinten a minőséghez kapcsolt piaci árak monitorozása megvalósulhasson – állapítja meg az MA. A szervezet szerint ugyanakkor a mostani rendeletmódosítás megkönnyíti a helyi szintű ellátásban érdekelt kisebb vágóhelyek működését és a helyi húsforgalmazást. Az ágazati szakmai szervezetek viszont – derül ki a korábbi állásfoglalásokból – nem kezdeményeztek minősítési könnyítéseket, mert szerintük a változtatás diszkriminatív, egyben pedig egy adminisztratív korlát megszüntetésével megkönnyíti a húspiacon amúgy is jelentős mértékű feketegazdaság további térnyerését. A számítások szerint a Magyarországon működő vágóhidak több mint 70 százaléka mentesül a vágás utáni minősítés követelményétől.
28/2010 (XI.9.) VM rendelet
AGROMONITOR
