A gyümölcsös péksütemény drágulhat leginkább

A gabonatermés negyven százaléka odaveszett az árvizek és a belvizek miatt. Ez nemcsak a gazdák gondja, hiszen ennek következtében a liszt, a kenyér és a péksütemények ára is emelkedik.

Fele annyi kenyeret rendel a legtöbb bolt ahhoz képest, amennyit pár éve eladtak. Ma már ugyanis sem veknit, sem tejet nem veszünk mindennap, így fejenként, évente negyven kilóra csökkent a fogyasztás. Pillanatnyilag átlagosan 230 forint egy kiló cipó. Ebbe az összegbe beletartoznak a nagy akciók, amikor az előállítási költségnél olcsóbban, 100—150 forintért vásárolhatunk, de az is, amikor nagyobb árréssel dolgozik a kereskedő és több mint háromszáz forintot kér az egykilós cipóért. A sütödék egy része attól tart, hogy 2007 után, amióta legalább kétszáz forint egy kiló kenyér, újabb lélektani határhoz közeledünk.

— A malom bejelentette, hogy 30—40 százalékkal drágábban adja a lisztet, többe kerül a többi alapanyag is, így egy-két héten belül nekünk is emelni kell — mondta ifjabb Steiner László, az egyik megyei pékség kereskedelmi igazgatója. — Nagyon kevés és gyenge a búza, a bevizsgált termés szinte teljes egészében fuzáriumgombával fertőzött, ezért a drágulás. Most készítjük az új számításokat, ez alapján úgy tűnik, 10—25 százalékkal többet kell kérnünk a mostani áraknál. Nagyobb „ugrás” a gyümölcsös péksüteményeknél várható, hiszen például a tölteléknek használt meggy háromszor annyiba kerül, mint korábban.

Az egyik békési pékség egyelőre kivár. Csapóné Szövő Klára kereskedelmi menedzser elmondta, a rémhíreket már hallották, de értesítést még nem kaptak arról, hogy a liszt drágább. Ha tényleg igaznak bizonyulnak az információk, akkor első lépésként a most érvényes akciókat szüntetik meg. Steiner Lászlóhoz hasonlóan hozzátette: nemcsak a liszt, a gyümölcs árának emelése is nagy érvágás a kereskedésekben, legalábbis ott, ahol valódi termést használnak és nem kompótlével kevert zsemlemorzsával töltik meg a pékárukat. A békési sütödében havonta több mázsányi fagyasztott, reszelt gyümölcsöt vagy kompótot használnak fel.

Egy békéscsabai pékség részéről Moskovits Sándor elmondta, egyelőre ők sem készülnek emelésre, bár a pékszövetség elnökének nyilatkozata alapján nem tartja kizártnak, hogy idővel drágábban kell adniuk a kenyeret és a péksüteményeket. Egy neve elhallgatását kérő pék szerint az, aki nem készít süteményeket, be fog csődölni. A kenyéren ugyanis alig van hasznuk a sütödéknek, a nyereséget a zsemléken, kifliken, édes és sós falatkákon hozzák be.

A legutolsó nagy áremelést 2007-ben jegyezték fel

Húsz év alatt több mint tízszeresére nőtt a kenyér ára és többször is átlépte a lélektani határt. Egy kiló sima fehér kenyér a hatvanas-hetvenes években 3 forint 60 fillérbe került, sem többe, sem kevesebbe, ennyi volt a hatósági ár. A rendszerváltás után, 1990-ben 20 forintért, 2000-ben már több mint százért vásároltunk. Öt esztendővel ezelőtt 140—180 forint volt a vekni ára, majd 2007-ben volt az utolsó nagy emelés, amikor hirtelen 200 forintnál is többet kellett fizetni érte.

AGROLINE