Másodlagos élelmiszer-vizsgálatok: kétnapos vagy havi bejelentések

Be kellene jelenteniük a hatóságokhoz tevékenységeiket az élelmiszer-vállalkozóknak, ha olyan „első magyarországi telephelyeket” működtetnek, ahová harmadik országokból vagy uniós tagállamokból származó termékeket először tárolnak be – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelettervezetében. Az új szabályozásra az úgynevezett másodlagos élelmiszer-vizsgálatok miatt van szükség, amelyek fokozása az új kormány intézkedéscsomagjában is szerepel. A miniszteri rendelet tervezetét Jogi esetek című rovatunkban közöljük.

Bejelentési kötelezettséget írna elő a VM azon élelmiszer-vállalkozók számára, akik olyan telephelyeket működtetnek, ahová elsőként érkeznek a harmadik országokból vagy a többi EU tagállamból származó alapanyagok és élelmiszerek – áll a VM rendelettervezetében. Az új jogszabállyal a minisztérium teljesítené a kormány másodlagos élelmiszervizsgálatokra vonatkozó vállalásait, amelyek a rossz minőségű import visszaszorítását célozzák. A vállalkozásoknak a szállítmányokról nyilvántartást is kellene vezetniük és a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kellene őrizniük a nyomonkövethetőséget biztosító dokumentumokat.

Mit jelent a másodlagos vizsgálat?


A jogszabálytervezet szerint a másodlagos élelmiszer-vizsgálat a forgalomba hozott vagy előállításra szánt élelmiszerek okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikai ellenőrzését jelentené. Emellett magába foglalná a feltárt jogszabálysértések kiegészítő hatósági kontrollját is. A vizsgálatokat alapvetően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) végezné az első magyarországi tárolási helyen (beleértve a nagy- és kiskereskedelemi egységeket, az elosztó központokat, a hűtőházakat és az előállító létesítményeket is). Az MgSzH megkülönböztetéstől mentes, kockázatbecslésen alapuló vizsgálatokkal ellenőrizhetné az élelmiszerjogi előírások betartását.
A VM az új rendeletben szerepeltetné az élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelten kezelt tételek listáját is. Ilyen lenne például az állati belsőség, a nyesedékhús, a fejhús vagy a baromfi farhát E termékek esetében a bejelentést a beérkezés előtt két munkanappal kellene megtenni az illetékes kerületi hivatalhoz, illetve az MgSzH területi szervezetéhez. A mellékletben nem szereplő tételekről pedig az élelmiszer-vállalkozóknak minden hónap tizedik napjáig összesítő jelentést kellene küldeniük a hatóságoknak.


AGROMONITOR