Már alig eszünk disznóhúst, de még ehetünk

Egyre kevesebb sertésből egyre kevesebbet fogyasztanak a magyarok. Mindkettő a folyamatosan emelkedő árakra vezethető vissza az ágazat szereplői szerint. A takarmány miatt sokba kerül a tenyésztés, ezért a boltokban is sokat kell fizetni a húsért.

- Ahhoz, hogy megvegyem a hozzávaló mindent, tehát szalmát, villanyt, vizet, tehát arra nem elég a pénzem... - Ezt még júniusban nyilatkozta a Kapospontnak a somogyfajszi Pintér József. Helyzete azóta sem javult. Jelenleg 80 disznót, kocát és malacot tart, de kétszer ennyi is elférne nála. A kereslet azonban csökken. Az évi 70 kilós eu-s átlaghoz képest csak 27 kilogrammot eszünk. Jelenleg 3 millió alatt van a sertésállomány. Ezt akarja megduplázni a kormány, de a szakemberek szerint ez nehéz lesz.

- Azt a típusú háztáji vertikumot, ami régen 5 millió, 6 millió, 7 millió vágósertést könnyedén, biztonsággal előállított, ma lehetetlenül nehéz újra éleszteni - mondta Horn Péter akadémikus. Ugyanis az emberek hozzáállása, a település-szerkezetek és a jelenlegi technológia sem kedvez ennek. A Kaposvári Egyetem ezért új régiós programot dolgozott ki. Olyan sertéseket tenyésztettek ki az egyetemen, amelyek tartása, nevelése gazdaságosabb. Békés megyében már tesztelték a programot, de Somogyba is át lehetne ültetni.

- Vannak jelentkezők, én optimista vagyok e tekintetben, hogy az elkövetkező hónapokban, évben be fog itt is indulni és ha nem is a 10 millió sertés országa leszünk, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, de ami célként került megfogalmazásra, a sertésállomány megduplázása, azt reális célnak látom - árulta el a Kaposvári Egyetem oktatási dékánhelyettese, Tossenberger János.

Az egyetem jövőre több ezer tenyészkocát és kész fejlesztési programokat tud biztosítani a gazdáknak. A telepek fejlesztésére pályázatot írnak ki. A kormányzat pedig csaknem 3 milliárd forinttal segíti a sertéstartókat.

SZABADFÖLD