A belső kereslet elfordult a minőségtől, külpiacaink nagy részét pedig már régen elveszítettük, a szaktárca segítséget ígér
Nincsenek kedvező helyzetben a hazai fűszerpaprika-termesztők és az őrleményt gyártók sem. A hungarikumnak számító fűszer iránti belföldi kereslet csökkent, legtöbben az olcsóbb, silányabb minőségű árut részesítik előnyben. Exportpiacaink nagy részét a 2004-es toxinbotrány miatt veszítettük el, a bizalomvesztés után pedig képtelenek vagyunk felvenni a versenyt az olcsó, távol-keleti áruval.
Nincs túl kedvező helyzetben a valaha szebb időket megélt hazai fűszerpaprika-ágazat. A termőterület s így a termésmennyiség húsz év óta folyamatosan csökken, az exportpiacainkat elveszítettük, a hazai fogyasztóknak pedig az ár számít a minőséggel szemben. Jaksa Lajos, az Országos Fűszerpaprika Tanács elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a fűszerpaprika termőterülete az elmúlt három-öt évben a harmadára csökkent, ma már csupán ezer-ezerszáz hektáron termelnek fűszerpaprikát a vállalkozások, a magánvállalkozók pedig mindössze két-háromszáz hektáron gazdálkodnak. A hazai fűszerpaprika-termesztésnek a megváltozott időjárási körülmények sem tesznek jót. A tavaszi szélsőségek a vetést, az ősziek a termény beérését veszélyeztetik. „Bár a klíma nagyban befolyásolja a hazai termény minőségét, a talaj olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek jellegzetes aromát adnak a fűszernek” – hangsúlyozta a hazai paprika különlegességének okait Jaksa Lajos. Tímár Zoltán, a Fűszerpaprika Kutató-fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatójának beszámolója szerint az országban az idén kétezer hektár körüli a termőterület nagysága, a termésátlag azonban ültetvényenként eltérő képet mutat. Elmondása szerint az idén erős levéltetű-invázió volt, amely sok helyen elterjesztette az uborkamozaik-vírust. A betegség ellen a termelők nem tudtak eredményesen védekezni, emiatt a termés elaprósodott, a paprikák pedig kicsik maradtak. „Fűszerpaprikát döntő mértékben Szeged és Kalocsa környékén termesztenek hazánkban, ugyanakkor Kecskemét vonzáskörzetében is jelentős területen vetnek krém típusú termékhez alapanyagnak paprikát” – mondta Tímár Zoltán. Megjegyezte, számos feldolgozó döntött úgy, hogy az őrlemény helyett krém formájában hasznosítja a paprikát, ugyanis véleménye szerint a fűszerpaprika-őrlemény ágazatban belátható időn belül nem látni bővülési lehetőséget.
Pesszimizmusra elsősorban a kereslet rohamos csökkenése ad okot. A hazai fogyasztás évről évre egyre alacsonyabb lesz, a hazai minőséget pedig felváltja az olcsó ázsiai vagy dél-amerikai import. „Mivel a hazai fűszerpaprika-őrlemény előállítása jelentős költséggel jár, így képtelenek vagyunk felvenni a versenyt a távol-keleti vetélytársakkal” – emelte ki a paprika terméktanács elnöke. Ezek a termékek helyettesíteni tudják ugyan a magyar terméket, pótolni azonban nem. Hazánkban jelentősen magasabb áron tudnak a termelők őrleményt készíteni. Ennek több oka is van. Tímár Zoltán szerint a magasabb költségekért részben a magasabb munkabérek, részben pedig a helyi adottságok tehetők felelőssé. „Magyarország a fűszerpaprika-termesztésnek a legészakibb pontján helyezkedik el, innen feljebb már nem terem meg a jellegzetes növény, így itthon a legtöbb esetben korai fajtákkal foglalkoznak a termelők” – jelezte a kutató-fejlesztő kft. ügyvezető igazgatója. A feldolgozás szempontjából a szárítás adja a legnagyobb költséget. Míg keleten a száraz, sivatagi szél és az erős napsütés kiszárítja a termést, addig itthon mindez csak mesterséges szárítással érhető el. Tímár Zoltántól megtudtuk: a hazánkban kapható őrleményeket négy csoportba osztják aszerint, hogy milyen arányban tartalmaznak festékanyagot. A legolcsóbb s egyben legsilányabb „minőségi” szint a rózsa, amely leginkább csak régi paprikát tartalmaz. Ez után jön az édes nemes – a hangzatos név miatt ezt vásárolják itthon a legtöbben –, aztán jön a valóban minőségi paprikának tekinthető csemege. Az őrlemények ranglistájának élén az úgynevezett „különleges” áll, a hipermarketek polcain azonban nem éri meg keresgélni, úgysem találunk ilyet. A kereskedők ugyanis – elsősorban a kedvező ár miatt – vagy olcsó importpaprikát vagy importtal kevert hazait tartanak a polcaikon.
A belső fogyasztás mellett az ipari felhasználás mértéke is csökkent, Jaksa Lajos információi szerint a korábbi ügyfelek közül egy németországi chipsgyártó régi partnerként még mindig az ízt és az aromát részesíti előnyben, és ragaszkodik a magyar minőséghez.
A piacvesztés okai közt mindenképp ott van a 2004-ben kirobbant toxinbotrány, amely miatt – bár a vádak alaptalanok voltak – elveszítettük a külföldi vevők bizalmát. Ugyanakkor az exportpiacok elvesztéséhez jelentős mértékben hozzájárul az is – fogalmaz Tímár Zoltán –, hogy a külföldi vásárlók számára az íz és az aroma másodlagos, csak a festékanyag mennyiségére koncentrálnak, amiben rosszabb évjáratokban alulmaradunk az ázsiai, dél-amerikai őrleményekkel szemben. „Az export aránya az előző évek tapasztalataihoz viszonyítva megfordult. Míg húsz évvel ezelőtt tízezer tonna fölött értékesítettünk külföldön fűszerpaprikát, addig ma már alig háromezer tonna kerül át a határokon. A belföldi fogyasztás mértéke pedig ötezer tonna körül alakul” – jelezte Jaksa Lajos. Megjegyezte: ez a hivatalos kereskedelmi adat, az őstermelőkön keresztül pedig újabb ezer tonna kerül a hazai vevőkhöz. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy mivel az őstermelők legálisan, a feldolgozókat kihagyva, egyenesen a vevőkhöz juttathatják az őrleményt, így a szürkegazdaság is lényegében eltűnt az ágazatból. „Míg néhány évvel ezelőtt volt olyan időszak, amikor a forgalom harminc-negyven százalékát a szürkegazdaság tette ki, addig ma már alig találkozni ilyesmivel” – vélekedett Jaksa Lajos. Elmondása szerint néhány éve több ügyeskedő is megjelent a magyar piacon, akik olcsón rossz minőséget állítottak elő, mára azonban már ők is lemorzsolódtak. „Mindennek egyszerű oka van: eljutottunk arra a szintre, hogy ma már nem éri meg a fűszerpaprika termesztése, az árak az erős ágazati nyomás ellenére alig nőttek, tizenöt év alatt mindössze tíz–tizenöt százalékot” – közölte az elnök. Ugyanakkor jelentős áremelésre lenne szükség, hogy a termelők költségeit fedezni tudja a bevétel. Az ágazat ugyanis csak akkor válna gazdaságossá – magyarázta Jaksa Lajos –, ha a belföldi nagykereskedelmi árak legalább húsz százalékkal emelkednének. Tímár Zoltán úgy tudja: a nyers paprika nagykereskedelmi ára nettó 110 és 150 forint közt mozog, az őrlemény kilóját pedig körülbelül ezerkétszáz forintért tudják értékesíteni a felvásárlók.
Eredetvédelem
Már folyamatban van a magyar paprika eredetvédelme. A szegedi tájkörzetet elfogadta az Európai Unió, a kalocsai azonban még nem kapta meg a jóváhagyást. Jaksa Lajos, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács elnöke mindezzel kapcsolatban elmondta: az eredetvédett paprikával inkább a kistermelők próbálkoznak. Mivel azonban nemrég kerültek a boltok polcaira az ilyen termékek, így pontos adatok még nincsenek arra vonatkozóan: mennyire éri meg a beruházás a gyártóknak.
Segít a szaktárca
A termelők és a feldolgozók összefogásával, valamint a szaktárca támogatásával vissza kell állítani a kalocsai paprika régi rangját – közölte nemrég Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Átgondolt stratégiával, a termelők és a feldolgozók összefogásával, valamint a hazai gasztronómia és a szaktárca hathatós támogatásával kell megfelelő válaszokat találni a kihívásokra. „Vissza kell szerezni az elveszített hazai és külföldi piacokat, és ki kell szorítani a silány importterméket hazánkból” – jelentette ki a miniszter.
MAGYAR HÍRLAP