Egy kiló egy euró

Mint egy sorjáték, úgy emelkednek az élelmiszerek árai: egyik héten az egyik, aztán a másik. Végül a sor végén álló háziasszony nem hisz a szemének, hétről hétre többet kér a boltos.

Az alig néhány héttel korábbihoz képest 10-20 százalékkal többet kell fizetni az üzletekben manapság. A piacokon is vége a tömeges felhozatalnak, ott is drágulgat minden. Drámainak szokás tartani a kenyér árának változását, ezt még a szocializmusból hoztuk magunkkal, mikor is központi kérdés volt a kenyér árának emelkedése. Most is, csak most nem mindegy, hogy egyik cég 250-ről emel 290-re, vagy 200-ról 230-ra. Mert a pékek, pékségek igen eltérő árakat tudnak kialakítani, ezért nem mond semmit a kenyér átlagára. Holott azt mondják, hogy az most kilónként 300 forintra emelkedik, emelkedett. Mert a nemzetközi helyzet fokozódott: az amerikai aszályt kihasználva a brókerek drasztikusan feltornászták a gabonaárakat, melyek a hazai tőzsdére és a terménytárolókba is átgyűrűztek. Így az aratás előtt a liszt kilóját még 72-74 forintért adták a malmok, a nyár végére ez 90-94 forintra emelkedett. Közben az üzemanyag is drágult, így aztán a kenyér os vagy 15-20 százalékkal és minden ami pékségben készül.

Az élelmiszerek kereskedeleménél négy adóforintból egy nem folyik be a költségvetésbe, az ágazatban 130 milliárd forint adót csalnak el évente – állítja az Ernst and Young adótanácsadó elemzése . Ennyi veszteséget okoznak a zöldség-, a gyümölcs-, a hús- és a baromfitermékek, a növényolaj, a kávé, a cukor, a tej- és a malomipari cikkek jogsértő kereskedelmére szakosodott illegális körök. Az Ernst and Young becslése szerint az áfa-csalás költsége viszonylag magas, így egy 10 százalékos áfa-kulcsnál már nem érné meg a visszaélés.

És még nincs vége! Minden attól függ, hogy mennyi búza és liszt marad itthon. A kivitel ugyanis pörög – a jó minőség miatt nyugatra is megy a javító búza -, s kérdés, hogy egymillió tonna felesleges búzánkon kívül mennyit és mikorra viszik ki a kereskedők. Ha gyorsan és sokat, akkor akár tél elejére hiány alakulhat ki, amely tovább srófolja az árakat. Sőt a molnárok szerint már most, szeptember közepén elérheti a liszt átlagára a 100 forintot kilónként, ami újabb 6-7 százalékos kenyérdrágulást követelne meg.

A pékek nem csak liszt drágulása miatt búslakodnak. A szállításhoz használt dízelolaj, a megemelt minimálbér, a szakmai bérminimum, a járulékok, a 25-ről 27 százalékra emelt áfa is alaposan megnöveli az önköltséget. Emiatt a sütőipar is csatlakozott több más agrárágazathoz az élelmiszerek 5 százalékos áfájának bevezetését kérve a kormányzattól. Ezt kérték a húsosok is, eddig hiába. Pedig két hét alatt öt százalékkal drágult a hús és a kereskedők szerint ez még csak a kezdet, mert a takarmány és más költségek növekedése miatt 20-30 százalékos drágulás is jöhet, vagyis ezer forint lesz a csirke, kétezer a karaj.

Fazekas Sándor agrárminiszter viszont nyugtat. Szerinte megtermett az ország kenyere és kukoricából is van elég, sőt szálastakarmányból is. Kizárta, hogy az aszály miatt élelmiszerhiány lehet Magyarországon, az élelmiszer-termelés biztos alapokon áll, az ágazatok a szárazság ellenére jól teljesítenek, sőt az exportképességünk is megvan.
Fazekas azt is leszögezte, hogy a kormány vizsgálja az alapvető élelmiszereknél az áfacsökkentés lehetőségét is, de a korábbi tapasztalat azt mutatja, az így keletkező megtakarítást a kereskedelem hajlamos lenyelni, és a fogyasztók alig éreznek belőle valamit. A vidékfejlesztési miniszter inkább a bővülő kínálattal mérsékelné valamelyest az árakat, ehhez pedig van kapacitás a magyar mezőgazdaságban, az ágazat képes lehet többletteljesítményre.

SZABADFÖLD