Nincs ok az örömre a húsiparban, mivel az iparág sok cége gondokkal küld – jelentette ki a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által szervezett húsvéti sajtótájékoztatón Éder Tamás, a szervezet elnöke. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára ugyanitt nemzetstratégiai kérdésnek minősítette az élelmiszeripar fejlesztését, és vitatta, hogy a húsipari cégek a tavalyinál több díjat fizetnének az élelmiszerellenőrző hatóságnak.
A múlt évben – az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint – mintegy 3 millió élősertés volt Magyarországon. Ez 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az anyakocák száma tavaly – 210 ezer – ugyancsak 4 százalékkal volt kevesebb mint 2010-ben. A vágások száma országosan elérte a 4,3 milliót, ami 7 százalékkal – mintegy 300 ezerrel – volt kisebb az előző évinél. A magas árak miatt az élősertés import 42 százalékkal csökkent – sorolta az adatokat Éder Tamás.
Az élősertések ára átlagosan 30 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Ezt a jelentős alapanyag drágulást a feldolgozó üzemek a kiskereskedelmi szállításkor az átadási árban nem tudták érvényesíteni – jelentette ki. A további költségtényezők jelentős emelkedése – például az áfa emelése – nagymértékben abba az irányba hat, hogy tovább szűkül az iparág legális szereplőinek tevékenysége, és nő a feketegazdaság arány. Ez most a becslés szerint 30 százalék körül mozoghat – mondta Éder Tamás az MTI-nek. Mindez szerinte odavezetett, hogy sok feldolgozó került bajba.
Bognár Lajos ugyanakkor nem értett egyet a Hússzövetség elnökének azzal az állításával, hogy a húságazat az idén még a tavalyinál is több felügyeleti díjat fizetne. Az MTI kérdésére közölte ez a díj a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot tett ki, az idén pedig számításaik szerint mintegy 1,5 milliárd forint lesz.
Az élelmiszeripar fejlesztése nemzetstratégiai kérdés – hangoztatta Bognár Lajos. Hozzátette: korszerű feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság. Az ágazat megfelelő működéséhez pedig szükséges még a hatékony ellenőrzési rendszer is, amely magas szinten garantálja a fogyasztók biztonságát. Ez utóbbit szavatolja a most zajló húsvét előtti élelmiszerbiztonsági ellenőrzés is.
Sánta Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati szakértője arról beszélt, hogy a múlt évben Magyarországon az emberek mintegy 450 milliárd forint körüli összeget költöttek húsáruk vásárlására. Húsvéti füstölt áruk vételére ebből az összegből mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Ez 6200 tonna füstölt áru megvásárlását jelentette.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője úgy vélte: jó és megbízható élelmiszert a fogyasztók csak olyan elárusítóhelyen találhatnak, amelyet már régebb óta ismernek. Zsarnóczay Gabriella, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) elnöke pedig a magyar ízlésnek megfelelő sonkát úgy határozta meg: az sertéscombból készült nyers és füstölt húsáru, amelyet hagyományos módon pácoltak és füstöltek.
AGROMONITOR
