A húsvizsgálati díjak jelentős csökkentését, illetve az állatszállítási és ENAR-igazolási díjak eltörlését ígéri a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak fejében, hogy a parlamenthez benyújtott jogszabály módosítás alapján a jövő évtől új élelmiszerlánc-felügyeleti díjat vezet be – derült ki a közelmúltban megtartott érdekképviseleti egyeztetéseken. A változtatások más hozzájárulásokat is érinthetnek a ma érvényben lévő, több mint ezer különféle díj közül. A VM elsősorban a sertés- és a baromfiszektornak kíván kedvezni, mivel ma e két ágazat aránytalanul sokat – az éves állami agrárgazdasági teljes díjbevétel csaknem 50 százalékának megfelelő összeget – fizet. Az arányosabb teherviselés érdekében nőnének például a növénytermelés és a tejipar kötelezettségei, de a legnagyobb hozzájárulás-emelkedés az élelmiszer-kereskedelemben következne be. Ugyanakkor – a sertés- és a baromfiágazat mellett – csökkennének a díjak a mezőgazdasági és a borászati vállalkozásoknál is. A VM az idei 7,2 milliárd forintos díjbevétel helyett jövőre 11,5 milliárddal számol, a most ígért díjcsökkentéseket pedig a 2012 második felétől hajtaná végre. Egyes ágazati szakértők azonban attól tartanak, hogy a kereskedők – akiknek együttesen 6,1 milliárdot kellene fizetniük – nem tesznek eleget az új élelmiszerlánc-felügyeleti fizetési előírásoknak, így a tervezett díjmérséklésekre nem lesz megfelelő fedezet.
Ma több mint ezer élelmiszergazdasági díjtétel van érvényben, de a bevételek 80 százalékát tizenhat igazgatási-szolgáltatási díj adja. A VM szerint e rendszer elaprózott és „rendezetlen folyamatú”, miközben a hús- és a baromfiiparra aránytalanul nagy terhet hárít. A jelenlegi felügyeleti és szolgáltatási díjbevételek 47 százalékét e két ágazat fizeti – derül ki a tárca számításaiból.
A minisztérium a változtatások érdekében - az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj révén -„vegyes szabályozási rendszert” vezetne be, amelyben az arányos teherviselés elvét érvényesítené. Ezt a tárca úgy érné el, hogy a hozzájárulási kötelezettséget kiterjesztené azokra is, akik eddig egyáltalán nem vagy csak keveset fizettek. Így például növekednének a növénytermesztők és a tejipari vállalkozások díjtételei, de a legnagyobb mértékű pluszfizetés a kis- és nagykereskedelmet terhelné. A „másik oldalon” viszont a VM csökkentené a húsvizsgálati díjakat, amelyek például a csirketermelésben az eddigi 3,0-3,20 forintos kilogrammonkénti összegről szárnyasonként 1,50 forintra mérséklődnének. Emellett megszűnnének az élőállatszállítás vagy az ENAR-igazolások díjai, a mezőgazdasági vállalkozások és a borászatok kötelezettségei pedig általában is csökkennének.
Mint ismert, a piaci szereplőknek az új rendszerben élelmiszer-felügyeleti díjként az éves nettó árbevétel egy ezrelékét kellene megfizetniük. A VM az idén 7,2 milliárd forintos felügyeleti és szolgáltatási díjbevétellel számol, amely jövőre – már más teherelosztásban – 11,5 milliárdra bővülne. Az összeg az élelmiszerlánc-felügyeleti szakigazgatás működtetésére és a ma meglévő díjak csökkentésére is fedezetet nyújtana.
A tárca számításai szerint a mezőgazdasági vállalkozási szféra összességében az ez évi 650 millió forint helyett 390 milliót, az állattenyésztési szektor 1040 millió helyett 510 milliót, a húsipar 3400 millió helyett 1700 milliót, a borágazat 330 millió helyett 80 milliót fizetne. A növénytermelés kötelezettségei ugyanakkor 450 millió forintról 980 millióra, az egyéb élelmiszer-forgalmazásé 80 millióról 1705 millióra, a kereskedői köré pedig 1300 millióról 6120 millióra bővülne. Így a sertés- és a baromfiipar hozzájárulásokon belüli, 47 százalékos mai aránya 15 százalékra zsugorodna, miközben a növénytermesztőké 6 százalékról 9 százalékra, a kereskedőké 18 százalékról 53 százalékra nőne.
Az új rendszer január elsejétől lépne hatályba, de az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét csak július elsejétől kellene befizetni. A VM az egyes mai díjakat érintő csökkentést is a jövő év második felétől tartja megvalósíthatónak, miután a működésről elegendő tapasztalatot szerzett, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletei befolytak. Ágazati szakértők azonban ezzel kapcsolatban máris felvetik, hogy a meglévő díjak mérséklésére nem lesz elegendő fedezet, ha a legnagyobb bevételszerző forrásnak kiszemelt élelmiszer-kereskedelem a kalkuláltnál kevesebbet fizet. Ez pedig egyúttal azt is jelentheti, hogy a tárca által ígért díjcsökkentésekhez nem lesznek meg a kellő garanciák.
Mint ismert, a VM változtatási tervei eddig megosztották a szakmai közvéleményt, mivel a minisztérium semmilyen előzetes érdekképviseletei egyeztetést nem tartott, így az elképzelések a parlamenthez benyújtott jogszabály-módosítási javaslatból váltak ismertté. Az ágazati szervezetek a közelmúltban sorozatosan tiltakoztak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ellen, mert azt „ellenszolgáltatás nélküli pluszadóként" értelmezték. A sertés- és a baromfiszektor viszont a tárca terveit ma már egyértelműen előnyösnek ítéli, és mezőgazdasági szakértők szerint az új díjfizetési rendszer kedvező lehet több más agrárgazdasági ágazatban is.
AGROMONITOR