Drasztikus tojáshiány és drágulás várható

Jövő ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termelhet tojást Magyarországon a mostanihoz képest. Ez lesz a következménye annak, ha a közösség nem hoz átmeneti szabályokat a tyúktartás 2012. január 01-től életbelépő állatjóléti feltételeiről. Ha a tagországok boltjaiban csak az előírás szerint termelt tojást lehet majd árusítani, úgy az import nagy része is kiszorul a piacról. Ez hiányt és a tojás drasztikus drágulását okozza. Brüsszel most gőzerővel dolgozik a kettősség feloldásán, de még nincs egyezség – olvasható a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának legfrissebb elemzésében.

Az agrárminiszterek legutóbbi, hétfői ülésén sem sikerült megállapodni arról, mi is legyen az unió tyúkjaival. 2012 januárjától ugyanis csak olyan ketrecekben lehet majd tyúkot tartani, mely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak. A tagországok ugyanis az elmúlt évtizedben nem vagy csak részben készültek fel a változásokra.

Az EU-ban 353 millió étkezési tojás termelő tyúk van és az EUWEP előrejelzése szerint legalább 100 millió tyúkot fognak a jogszabály alapján már nem használható ketrecben tartani. Van azonban az EU-ban még kb. 147 millió nyilvántartott egyéb tyúk is, melyek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, s amelyekre nem vonatkoznak a szabályok. Ez a hatalmas állomány szintén befolyásolja a piacot.

Amennyiben a tagországokban életbe lép a szabályozás – márpedig ez most már biztosnak látszik -, az EU-ban kb. 29%-os étkezési tojáshiány keletkezik, mert az unió belső piacán a szabálytalanul tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiányt nem lehetne pótolni EU-n kívüli országokból az egészségügyi szabályok miatt sem. A hiány azonnali jelentős áremelkedést okoz. Ez visszaveti a tojásfogyasztást és a fogyasztókat az olcsóbb alternatív fehérjeforrások felé orientálja. Közép távon is várható, hogy az EU tojástermelést az EU-s jóléti szabályozásnál jóval enyhébb szabályozás mellett termelt importtojás fogja kiváltani.

Amennyiben egyáltalán az ilyen tojás átlépheti az unió határait! Ugyanis azok az országok, illetve termelők, akik végrehajtották az igen költséges ketreccseréket, illetve azokban már termelnek, jogosan háborognak azon, hogy jogtalan versenyhátrányba kerültek. Az új tartási feltételek ugyanis jócskán drágítják a tojástermelést, mintegy garantálva a versenyképtelenséget. Emiatt egyre élesebben vetődik fel, hogy sem az unión belül, sem kívülről származó, az új tartási feltételeknek meg nem felelő tyúkállományoktól származó tojást ne lehessen forgalomba hozni.
Ez viszont egy pillanat alatt lehetetlenítené el az unió tyúktartóinak harmadát!

Mit tett eddig az unió? Először is 1999-ben elfogadták a hagyományos ketrecek tilalmáról szóló irányelvet (1999/74/EK), aztán az Európai Parlament 2010. december 16-án 459 igen, 32 nem és 17 tartózkodással állásfoglalást fogadott el, melyben felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a tojóketrecekre vonatkozó, 2012. január 1-jétől érvényes tilalmat, valamint hogy határozottan helyezkedjen szembe a tagállamok minden olyan kísérletével, amely e határidő elhalasztására irányul. 2011. január 19-én tartott, a Bizottság által összehívott tanácskozáson elvetették azt is, hogy a nem megfelelő ketrecekben tartott tyúkok tojását a No4 termékjellel ellátva lehessen értékesíteni. Ezen felül azt is elfogadták, hogy ki kell dolgozni azokat a szabályokat és eszközöket, hogy a harmadik országból jövő importra is ugyanazon előírások vonatkozzanak, mint az EU-n belüli forgalmazásra.

E hét hétfőn, az agrárminiszterek értekezletén szó volt a nem feljavított ketrecek ügyéről, de igazi megoldások nem hangzottak el, igaz március 1-jén kell véglegesen vázolni a tennivalók listáját. Az ülésen John Dalli egészségügyi biztos a legnagyobb gondként azt jelölte meg, hogy a fel nem javított ketrecekről rendelkezésre álló adatok elégtelenek. Így mindenképpen további adatokra van szükség és így lehet azonos elvárásokat támasztani mind a tagállamokkal, mind az importáló országokkal szemben.

A miniszterek indokoltnak tartották, hogy a Bizottság intézkedjen az egyenlő esélyek megteremtése érdekében az Európai Unió és harmadik országok termelői között. A tagországok elkötelezettek az állatjólét mellett és a Tanács nyomon fogja követni az átállás helyzetét, az Elnökség pedig nyitott arra, hogy szükség esetén a Bizottság átmeneti javaslatait napirendre tűzze – hangzott el az ülést követő sajtótájékoztatón.

SZABADFÖLD