Mától mintegy 10 százalékkal emelik a kenyér árát a sütőipari cégek – erősítette meg az agromonitor-hu-nak több iparági vállalkozás. Ez a harmadik nagyobb drágítási hullám az elmúlt évi búzabetakarítás óta, így a kenyérárak már körülbelül 30 százalékkal nőnek. Az áremelés után – kereskedelmi haszonréstől függően – 270-300 forintot kell majd fizetni egy kilogramm kenyérért az üzletekben. A pékek ugyanakkor már most azzal számolnak, hogy negyedik áremelési ütemre is szükség lesz, mert a liszt januártól „csaknem kéthetente” drágul, és most száz százalékkal kerül többe az elmúlt év augusztusához képest. A sütőipar ráadásul attól tart, hogy a malmok rövid időn belül leállítják a lisztszállításokat, mivel készleteik legfeljebb két hónapra elegendőek. Ezért a pékek egy része importlehetőségeket keres, de a mai búzahiányos piaci helyzetben kevés az esély a behozatalra. Az egyik legnépszerűbb külföldi lisztbeszerzési forrásnak számító szlovákiai gútai (kolárovói) malom például már nem fogad újabb magyarországi megrendeléseket telített kapacitásai miatt.
Március elsejétől újabb 10 százalékos kenyéráremelést hajt végre a sütőipar, elsősorban a lisztárak folyamatos drágulása miatt. Az iparági vállalkozások szerint az árváltozások a következő napokban a legtöbb üzletben megjelennek a fogyasztói árakban is. A pékek most a 195-210 forintra tehető kilónkénti nettó átadási kenyérárakat igyekeznek növelni. A 10 százalékos áremelések után – figyelembe véve a 18 százalékos áfát és a kereskedelmi haszonrést is – egy kilogramm kenyér 270-300 forintba kerülhet az üzletekben. A kereskedők a sütőipari termékeknél sokszor 20-25 százalékos haszonkulcsokat alkalmaznak, esetenként azonban – főként a nagy üzletláncok – jelentős akciókat hajtanak végre.
A liszt ára a napokban kilónként újabb 10 forinttal nőtt, így a sütőiparnak most 107-109 forintot kell fizetnie az eddigi 94-95 forint helyett – állapította meg Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Az iparági vállalkozások szerint a lisztárak száz százalékkal emelkedtek az elmúlt év augusztusához képest. A molnárok az idén már háromszor növelték az árakat, áprilisra pedig újabb 10-15 forintos kilónkénti lisztáremelést harangoztak be. Ugyanakkor – állítják sütőipari cégek – részben indokolatlan és „mesterséges drágításról van szó, miközben a pékek nagy része még mindig tavalyi árakon árulja termékeit, a vásárlók anyagi helyzete pedig nem bírja el a „kéthetenként árváltozásokat”.
A malmok a lisztdrágításokkor arra hivatkoznak, hogy a tavalyi természeti csapások nyomán a hazai búzaárak az „egekbe szöktek”, és ma már elérik a tonnánkénti 85 ezer forintos is. Varga László szerint valószínűsíthető, hogy a sütőiparban újabb árváltozásra is szükség lesz, ha a liszt tovább drágul. A most kezdődött árnövelés a harmadik jelentősebb hullámnak számít a tavalyi búzabetakarítás óta, így a kenyérárak összességében 30 százalékkal nőhetnek. Egy újabb áremelés pedig már a negyedik drágítási ütemet jelentené rövid idő leforgása alatt.
Az MPSZ attól is tart, hogy a közeljövőben számos malom bejelentheti, nem tudja vállalni a további lisztszállításokat az új búzatermésig. Egyes hírek szerint ugyanis a molnároknak legfeljebb két hónapig tartó készleteik vannak, szabad búzamennyiség pedig már alig van a hazai piacon. A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy van elegendő búza az országban. A sütőipar viszont azt tapasztalja, hogy a malmok már most is alig tudják kielégíteni a belföldi igényeket. Megrendelőiket csak a leginkább szükséges lisztmennyiséggel szolgálják ki, ezért szinte minden sütőüzem az őrlőkből kiszállított, friss lisztből dolgozik, és ez esetenként rontja a termékminőséget is.
A mai helyzetben egyre több pék igyekszik feltérképezni olcsóbb külföldi lisztbeszerzési lehetőségeket. Varga László szerint azonban az importra nincs komoly esély, mert a környező országban is kevés a búza. Az egyik legnépszerűbb beszerzési forrásnak számító szlovákiai gútai (korálovói) malom például már nem fogad újabb magyar megrendeléseket, mert azokat nem tudná teljesíteni telített kapacitásai miatt – közölték iparági szakértők.
AGROMONITOR
